Jelen poszt egy kis szeletét próbálja meg felvillantani a rendkívül bonyolult kínai "állatos" szimbólumrendszernek. Az olvasó a poszt címében feltett  kérdésre is választ kap, bár élete végéig nem találná ki a helyes megfejtést...nos lássunk néhány állatot és jelentésüket:

A bagoly, amely Európában egy "érdekes" és kedvelt madár, Kínában baljóslatú hírnök, katasztrófák, veszedelmek előrejelzője, úgy tartották, hogy a baglyok démonokkal "cimborálnak".

A denevért nem nagyon szoktuk szeretni, amolyan félelmet gerjesztő, "baljós" állatnak tekinthető (lsd. filmek, ahol gyakran használják ilyen hangulat megteremtésére őket), Kínában azonban a szerencse és gyakran a boldogság szimbóluma. Ennek persze az is lehet az oka, hogy a "fu" szó, jelenti a denevért is és a szerencsét is. Ha a baglyok a démonokkal álltak kapcsolatban, a denevérek képesek voltak azokat kiűzni "sötét lyukaikból". (Egyébként jól jelzi a denevérek megítélését a mi kultúrkörünkben egyik kedvenc viccem, nem állom meg, hogy ne toldjam be ide: patkánymama és patkánygyerek sétálnak, egyszer csak elszáll felettük egy denevér, megszólal a patkánygyerek: - Nézd anya, egy angyal!)

A farkas megítélésben már vannak hasonlóságok, bár Kínában más negatívumokkal is felruházták szegény wolfokat. Ha azt mondja egy kínai, hogy "farkasszívű", azzal az illető mohóságára, esetleg kegyetlenségére utal. A korrupt hivatalnokokat is illették a farkas szóval, akik úgy tizedelték meg az ember pénztárcáját mindenféle adókkal, ahogy a farkas a nyájat.

A fecske szintén egy kedvelt állat, a siker, boldogság, gyermekáldás szimbóluma, mivel ott is a házak teteje alá fészkel. Ha egy házba fecske költözik, az annak a jele, hogy a gyerekek közül előbb-utóbb valaki megházasodik.

Aki evett már kakast súlyos vétket követett el: megette a démonokat elűző háziállatot. A kakast nem eszik meg a kínaiak, mert úgy tartják, képes elriasztani a gonosz szellemeket. A kakashoz társítják még a bátorságot, harciasságot, éberséget, hűséget és a gondoskodó apa képét is.

A medve hasonlatosan a mi elképzeléseinkhez, a bátorság és erő jelképe. Ha medvével álmodunk, akkor fiúgyermek érkezik a házhoz.

A szentjánosbogár a szépség, a kitartás és állhatatosság szimbolúma. Ez utóbbi kettő onnan ered, hogy az egyik kínai tudós szentjánosbogarak fénye mellett tanult és vizsgáit letéve híres emberré vált.

A szarka nálunk inkább "lopkodásáról" hírhedt,  ezért nem nagyon szeretjük, Kínában azonban a jó hírek hírnöke. A Qing-ház, a mandzsu dinasztia szent állatként tisztelte.

A sas gyakorta az erőt szimbolizálja, a fenyőn ülő sas képét szokták idős embereknek ajándékozni, amely azt jelenti, legyen erős, mint a sas és legyen hosszú életű, mint a fenyő.

A sárkány, mint mitológikus állat - szemben az európai hagyománnyal - Kínában a jólét, a béke, a virágzás szimbóluma, a császárság jelképe volt. Sokféle sárkányt különböztettek meg (égi, földi, föld alatti, vizi) és mindegyik más-más szerepkörrel bírt a való világban, az égi sárkányok adták pl. az esőt.

A sárgarigó szép éneke miatt a zene és az öröm kifejezőjévé is vált a kínai szimbolikában. Jelképezi a barátságot, de a prostituáltakra is használták - "vándorló sárgarigó". A legkülönlegesebb és leglátogatottabb bordélyházakat "sárgarigó virágcsarnoknak" nevezték. (Hát szebb,  mint a piroslámpás ház:)

A róka egy érdekes állat Kínában is: gyakran látták őket sírok közelében ásni, ezért az elhunytak szellemének hordozóiként tekintettek rájuk. A rókák nagy "átváltozók", azonban a lompos  farkuk mindig kilóg, ezért Kínában nem a "lóláb lóg ki"...

A pók szerencsehozó állatként jelenik meg, amely az "égből" hozza a jószerencsét.

A patkány egy összetett állat: egyrészt a pénzéhes, zsugori emberekre alkalmazzák, jelenti a fukarságot és a hosszú életet is.

Érdekes a nyúl szerepe is, mert bár mi azt mondjuk "gyáva nyúl", a kínaiak másképp tekintenk erre a kedves állatra: a leszbikus nőket nevezték nyúlnak, a "nyúlra vadászni" ppedig azt jelentette, ha valaki fiatal fiúk kegyeit kereste a bordélyházakban.

A jégmadár nálunk ritkán előforduló madár, Kínában a szépséget, a bájt szimbolizálja, csakúgy, mint a szexuális élvezeteket, nem véletlen, hogy a szexuális aktusok 30 különböző formáját pl. "jégmadár egyesülésnek" hívják.

A sort sokáig lehetne folytatni, a kínai "állatos" szimbólumrendszer legalább annyira összetett és néha meghökkentő, mint amennyire egy kínainak az európai. Érdemes tehát csínján bánni az állatokkal és kifejezésekkel, ha az ember Kínába látogat, mert nem biztos, hogy azt a hatást éri  el vele, amit el szeretett volna érni...(akit bővebben érdekel a téma, bátran ajánlhatom Tokaji Zsolt sinológus Kínai jelképtár c. nagyszerű munkáját).