El lehet gondolkodni azon, hogy a világ legnagyobb gátja 14 atomerőművet (!) vált ki teljesítményével, persze a Dunán jóval kisebb a vízhozam, meg ott a Duna-kanyar, meg látkép, meg környezetszennyezés...
A lényeg: a kínaiak megcsinálták. A modern Kína jelképévé vált a gát: 115m széles, 185m magas, 2,3km hosszú. 12 éven át épült 27 ezer emberrel. 27 millió tonna betont használtak fel hozzá. Persze a mérlegnek két serpenyője van: a gát közel 350 állatfajt fenyeget, két millió embert kellett kitelepíteni az építése során, 13 és 4000 kisebb helyet öntött el a víz, az elöntött szántóföldek Kína legjobb termőterületei voltak, a kulturális veszteségekkel most nem is számolunk, amelyek örökre a víz alatt maradnak. Mára már a kínai vezetés is beismerte, hogy tenni kell valamit a sorozatos földcsuszamlások ellen és a környezeti katasztrófa megakadályozása érdekében.
A gát nem a jelenlegi vezetők rögeszméje volt. Már a 19. században születtek tervek arról, hogyan kéne kordában tartani a Jangcét. Sun Yat-sen és Mao is dédelgetett terveket arra vonatkozólag, hogy történjen valami a Jangcével, azonban a csillagászati költségek miatt letettek róla. A 90-es évekre Kínának már volt elég pénze arra, hogy megvalósítsa a gigaprojektet, amely modernitásának egyik jelképe lett. A terv nem aratott egyöntetű sikert: a párttagok 1/3-a nem támogatta a tervet a Népi Gyűlésben. Az építkezés 1994-ben kezdődött és 2006-ban ért véget.
Mint említettük, a mérlegnek két serpenyője van: a gát véglegesen megváltoztatta az ökológiai környezetet, ugyanakkor segít az árvizek megfékezésében, a szárazság megelőzésében és tiszta energiát állít elő. Nehéz patikamérlegre tenni a társadalmi hasznosság szempontjából a gát okozta földcsuszamlásokat (egyesek szerint a szecsuáni földrengést is a gát okozta) és ezzel járó kitelepítéseket, a másik oldalon pedig az árvizek megelőzését és a szárazság megakadályozását.
Ebben az egészben mégis csak az a legérdekesebb, hogy a gát Kína egyik leglátogatottabb turistalátványossága lett, saját turista centrummal, kilátóval, szökőkutakkal...stb. (lsd. a 2. video.) Érdemes eljátszani a gondolattal, ha felépült volna a nagymarosi vízlépcső vajon ki járna oda azt nézegetni???
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Link Elek 2011.09.09. 16:41:11
meg nem untak meg a kinaiak?
Polyányi Csobán 2012.02.07. 09:51:08
"Kína legjobb termőterületei voltak, a kulturális veszteségekkel most nem is számolunk, amelyek örökre a víz alatt maradnak."
Örökre?
Ezt most komolyan gondolod vagy csak véletlenül ezt sikrült leírnod?
Belegondoltál már abba: Mit jelent az, hogy "örök"?
Folyót gáttal elrekeszteni, az nem a Nagy fal vagy a piramisok... bár azok sem örök építmények.
Semmiféle építmény nem örök.
De nem kötözködök most többet ;), mert jó kis bejegyzés ez összességében.