HTML

Kínablog

A sárkány fészkében

Kína: kalandozások a Középső Országban. Történelem, kultúra, társadalom, jog, gazdaság, művészet. (A blogon fellelhető valamennyi írás a szerző tulajdonát képezi, annak bármilyen formában való felhasználása kizárólag a szerző előzetes engedélyével lehetséges.) huangati@freemail.hu

Címkék

abortusz (1) afrika (1) agyaghadsereg (1) asztrológia (1) átnevelés (1) auótipar (1) autó (1) autópáylaépítés (1) babonák (1) beszélgetések (3) bűn (2) büntetés (3) büntetése (1) büntetőeljárás (1) bürokrácia (2) család (2) családtervezés (1) császár (7) császárkor (5) császárság (4) dél kína (1) demokrácia (1) diktatúra (1) dinasztia (1) első (2) emberijog (1) építészet (2) erkölcs (2) és (1) esküvő (2) étel (1) étkezés (1) eunuch (2) európa (1) facebook (1) fal (1) feleség (1) férj (1) fesztivál (1) film (7) filozófia (2) földrajz (1) fotók (1) gazdagok (1) gazdaság (7) guanxu (1) gyerekek (1) gyermeknevelés (1) gyógyszer (1) halálbüntetés (4) házasság (2) hivatalnok (2) hold (1) huangdi (2) huangti (1) internet (1) írás (1) irodalom (1) japán (1) jiabao (1) jog (7) jókai (1) kapitalizmus (2) karácsony (1) kert (1) kína (2) kínai (1) kivégzés (1) költészet (1) kommunizmus (5) konfucianizmus (4) konfuciusz (2) konyha (1) környezetvédelem (1) korrupció (1) közigazgatás (1) közmondás (1) kubiláj (1) kultúra (7) kulturálisforradalom (1) kutyahúsevés (1) lingchi (1) lunyu (3) magyar (2) magyarok (1) mandarin (1) mao (3) Mao (1) marco (1) mitológia (1) modern (2) mondások (4) mongolok (1) morál (1) munkatábor (1) munkavállalók (1) művészet (3) nagy (1) Nanking (1) népesség (1) nevelés (1) oktatás (1) orvoslás (1) peking (2) pénz (1) polo (1) puyi (6) qin (3) qin dinasztia (1) rajzfilm (1) sárkány (1) shi (1) statisztikák (1) szabadságjogok (1) szülők (1) szülőtisztelet (2) találmányok (1) tang (1) tao (1) taoizmus (1) társadalom (6) tavasz (1) televízió (1) természet (1) tianjin (1) tigrisanya (1) tiltott (7) törtéenelem (1) történelem (5) tüntetés (1) újév (2) ünnep (2) utolsó (5) város (7) ven (1) wuxia (1) yang (1) yanni (1) yimou (1) yin (1) yuan dinasztia (1) zhang (1) Címkefelhő

Friss topikok

  • Tíra Jándi: Az ozvegy nyugodtan ferjhez mehetett,ezt nem tiltottak,Kina nem India. Egy mandarin ovegyetol nem ... (2018.02.09. 22:39) A kínai tradícionális házasság és család
  • Link elek: Már nem Jack Ma a leggazdagabb, hanem Li Hejun. ~250%-ot emelkedett a cegenek az értéke 2014-ben ... (2015.02.10. 19:57) Kínai szupergazdagok
  • szepi64: hogyan írják helyesen? yin yang, vagy jin yang, vagy jin jang? (2015.01.20. 13:05) Yin-Yang és lefejezés
  • T mint T: @Liping: ez most komoly? A kutya husevo. A fogazata, a belcsatornaja, a felepitese husevoe. Az hog... (2014.09.14. 11:18) Kutyát enni jó...vagy mégsem?
  • orvvadasz: A magyarok nem puhították a nyereg alatt a húst, viszont a kínaiak kutyát, macskát zabáltak fel. (2013.04.01. 20:24) Kik voltak a mandarinok?

Linkblog

2013.03.23. 13:02 huangati

Kínai e a legyező?

A legyező bizony nem kínai találmány, pedig sokan tippelnének erre. Az bizonyos, hogy az ókori Kínában használtak már legyezőket (mint minden más hajdani kultúrkörben), a kínaiak a pálmalevél ill. kerek formájú legyezőket preferálták, ám az általunk jobban ismert és használt összecsukható legyező koreai találmány, ami csak a 900-as években jelent meg Kínában.

fan1.jpg

Az alapanyag általában madártoll, selyem vagy papír volt. A kínai piktogram is beszédes: tollak a tető alatt. (扇) Általában a hivatalnokok jelképe volt, ill. utalt a "nyolc halhatatlan"-ra, akiknek állandó attribútuma volt a legyező. A legyezők irodalmi művészeti alkotások hordozóiként is szolgáltak, amelyekre kalligráfiát, verseket vagy képet írtak ill. festettek. Az igazi "legyező kultúra" később Japánban alakult ki, ahol számtalan alkalomkor használták a különböző formájú legyezőket.

fan2.jpg

A kínai legyezők - ha lehet ilyet mondani - a Ming-dinasztia idején "élték" virágkorukat (1368-1644), ebből a korból sok szépen díszített mű maradt ránk. A legyezők tartóit alapvetően bambuszból készítették, de más anyagokkal is próbálkoztak: szantálfa vagy elefántcsont is lehetett a tartóanyag. A legyezők díszítése és kikészítése már önmagában jelezte az azt hordó státuszát, a legyezőket azonban fegyverként is használták elsősorban Japánban, ahol többféle is használatos volt eme fegyvernemből.

Európában a XVII. századtól lett népszerű, ahol elsősorban uralkodói udvarokban hódított. A XVIII. századtól selyemből készült legyezőket importáltak Kínából, amelyek nemcsak pragmatikus célokat szolgáltak, de díszítő funkciójukat is igyekeztek kihasználni.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://kinablog.blog.hu/api/trackback/id/tr225163971

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.