HTML

Kínablog

A sárkány fészkében

Kína: kalandozások a Középső Országban. Történelem, kultúra, társadalom, jog, gazdaság, művészet. (A blogon fellelhető valamennyi írás a szerző tulajdonát képezi, annak bármilyen formában való felhasználása kizárólag a szerző előzetes engedélyével lehetséges.) huangati@freemail.hu

Címkék

abortusz (1) afrika (1) agyaghadsereg (1) asztrológia (1) átnevelés (1) auótipar (1) autó (1) autópáylaépítés (1) babonák (1) beszélgetések (3) bűn (2) büntetés (3) büntetése (1) büntetőeljárás (1) bürokrácia (2) család (2) családtervezés (1) császár (7) császárkor (5) császárság (4) dél kína (1) demokrácia (1) diktatúra (1) dinasztia (1) első (2) emberijog (1) építészet (2) erkölcs (2) és (1) esküvő (2) étel (1) étkezés (1) eunuch (2) európa (1) facebook (1) fal (1) feleség (1) férj (1) fesztivál (1) film (7) filozófia (2) földrajz (1) fotók (1) gazdagok (1) gazdaság (7) guanxu (1) gyerekek (1) gyermeknevelés (1) gyógyszer (1) halálbüntetés (4) házasság (2) hivatalnok (2) hold (1) huangdi (2) huangti (1) internet (1) írás (1) irodalom (1) japán (1) jiabao (1) jog (7) jókai (1) kapitalizmus (2) karácsony (1) kert (1) kína (2) kínai (1) kivégzés (1) költészet (1) kommunizmus (5) konfucianizmus (4) konfuciusz (2) konyha (1) környezetvédelem (1) korrupció (1) közigazgatás (1) közmondás (1) kubiláj (1) kultúra (7) kulturálisforradalom (1) kutyahúsevés (1) lingchi (1) lunyu (3) magyar (2) magyarok (1) mandarin (1) Mao (1) mao (3) marco (1) mitológia (1) modern (2) mondások (4) mongolok (1) morál (1) munkatábor (1) munkavállalók (1) művészet (3) nagy (1) Nanking (1) népesség (1) nevelés (1) oktatás (1) orvoslás (1) peking (2) pénz (1) polo (1) puyi (6) qin (3) qin dinasztia (1) rajzfilm (1) sárkány (1) shi (1) statisztikák (1) szabadságjogok (1) szülők (1) szülőtisztelet (2) találmányok (1) tang (1) tao (1) taoizmus (1) társadalom (6) tavasz (1) televízió (1) természet (1) tianjin (1) tigrisanya (1) tiltott (7) törtéenelem (1) történelem (5) tüntetés (1) újév (2) ünnep (2) utolsó (5) város (7) ven (1) wuxia (1) yang (1) yanni (1) yimou (1) yin (1) yuan dinasztia (1) zhang (1) Címkefelhő

Friss topikok

  • Tíra Jándi: Az ozvegy nyugodtan ferjhez mehetett,ezt nem tiltottak,Kina nem India. Egy mandarin ovegyetol nem ... (2018.02.09. 22:39) A kínai tradícionális házasság és család
  • Link elek: Már nem Jack Ma a leggazdagabb, hanem Li Hejun. ~250%-ot emelkedett a cegenek az értéke 2014-ben ... (2015.02.10. 19:57) Kínai szupergazdagok
  • szepi64: hogyan írják helyesen? yin yang, vagy jin yang, vagy jin jang? (2015.01.20. 13:05) Yin-Yang és lefejezés
  • T mint T: @Liping: ez most komoly? A kutya husevo. A fogazata, a belcsatornaja, a felepitese husevoe. Az hog... (2014.09.14. 11:18) Kutyát enni jó...vagy mégsem?
  • orvvadasz: A magyarok nem puhították a nyereg alatt a húst, viszont a kínaiak kutyát, macskát zabáltak fel. (2013.04.01. 20:24) Kik voltak a mandarinok?

Linkblog

2015.05.21. 08:08 huangati

Tintás üveget dobott Mao portréjára, börtönt kapott

 

Az egyik pekingi kerületi bíróság 14 hónap börtönre ítélte azt a 42 éves kínai férfit, aki egy tintával teli üveget hajított Mao elnök óriás portréja felé, ami a Tiltott Város kapuján néz farkasszemet a kínai néppel. Az elmarasztaló ítélet nem azért született meg, mert "bántani akarta Maot", hanem azért, mert "megzavarta a közrendet". Az illető nem először kerül a börtönbe, 2013-ban szabadult 17 hónap fogság után, akkor "hitelkártyákkal kapcsolatos csalás" miatt ültették le.

foreign201504230920000590695247155.jpg

A hírben sokkal érdekesebb az, ahogy a kínai emberek kommentálják a hírt:

"Mao is love, Mao is life"

"Micsoda szégyenletes tett. Mao nélkül még mindig az imperializmus sötét bugyraiban élnénk. Jobban meg kellett volna büntetni ezt az embert és munkatárborba zárni. Ott megtanulhatta volna ki volt Mao és mi az a maoizmus."

"Azok után a károk után, amit Mao okozott a gyerekeknek ls a társadalmi rendben Kínában, jobb lett volna, ha lehugyozza a képét."

 

 

Szólj hozzá!


2015.05.14. 11:12 huangati

A legnagyobb kínai vállalatok a világon

Idén is közzétette a Forbes a listáját a világ 2000 legnagyobb vállalatáról. A lista első négy helyezettje mind kínai cég, de sok amerikai cég is bekerült az első húszba. Az egy évvel korábbihoz képest nagy átrendeződések történtek, a Facebook több száz helyet ugrott előre, de volt olyan cég is, amely több száz helyet csúszott vissza.

Kína mindenkit lesöpört

Most először, az első négy helyet mind kínai cég tudhatja magának, nem mellesleg Kína négy legnagyobb bankja. Az ICBC idén már harmadszor kerül az első helyre, a Bank of China pedig öt helyet ugrott fel az előző évhez képest.

Az amerikai cégek közül legnagyobb a Berkshire Hathaway lett, ami a lista ötödik helyét foglalja el, megelőzte a JP Morgant. A lista összesen 61 ország vállalatait tartalmazza, a teljes árbevételük 39 ezer milliárd, nettó eredményük 3 ezer milliárd, a mérlegfőösszeg 162 ezer milliárd, a piaci kapitalizáció pedig 48 ezer milliárd dollár.

aforbesceg1.png

Így állt össze a lista

A Forbes idén is összeállította a listát (Global 2000) a világ legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalatairól, melyeket négy fontos kritérium alapján rangsorolt: árbevétel, nettó eredmény, mérlegfőösszeg és piaci kapitalizáció, a számok dollárban vannak megadva, és minden vállalatnál a legutóbbi pénzügyi beszámolót vették alapul.

Sok az amerikai cég a listán

A 2000 hely több mint ötödét, 434 helyet a pénzügyi szektor vállalatai, 136 helyet az energetikai cégek, 121 helyet pedig az építőipari vállalatok adnak. Az országok között 579 vállalattal az Egyesült Államok van az első helyen, a második helyet Kína szerezte meg 232 hellyel, harmadik pedig Japán lett 218 hellyel. Az alábbi ábrán az látszik, melyik országból hány vállalat került fel a listára.

(forrás: http://utajovobe.eu/hirek/eu-tarsadalom-es-jog/5524-ezek-a-vilag-legnagyobb-vallalatai)

Szólj hozzá!


2015.02.10. 16:57 huangati

Kínai szupergazdagok

Van 27 millió kínai aki nagyon gazdag, még európai léptékkel mérve is gazdagnak számítanak. Ők vásárolják fel a világ luxustermékeinek csaknem egyharmadát, ezzel már 3 évvel ezelőtt megelőzték az USA szupergazdagjait. Mondjuk nem nehéz a matek: az 1,3 milliárd fő=Európa+Észak-Amerika lakossága. (Ebből értelemszerűen több gazdag ember kerekedik ki.) A legvagyonosabb 1 millió fő bármikor elő tud húzni a zsebéből 400 millió forintnak megfelelő jüant befektetési célból. A legfelső kaszt, kb. 250 fő, legalább 1 milliárd dolláros (!) vagyonon ül, az ezer leggazdagabb átlagvagyona 860 millió dollár.

A kínai gazdagok a francia márkákat részesítik előnyben, ha ajándékozásra kerül a sor. Legszívesebben Louis Vuitton-, Chanel-, Cartier-, Dior-termékeket vásárolnak szeretteiknek, a legkedveltebbek közt találhatók ugyanakkor az amerikai Apple, az olasz Gucci és Prada, valamint a nagy-britanniai Burberry márkák is. Luxusútjaik első számú célpontja ennek megfelelően Franciaország, az Egyesült Államokba, Szingapúrba, Svájcba és az Egyesült Királyságba is szívesen utaznak.

A leggazdagabb kínai, íme ő, Jack Ma 20 milliárd dollár vagyonnal, (ez volt a teljes magyar adósságállomány összege 1989-ben) az Alibaba kitalálója (az Alibaba éves forgalma nagyobb, mint az amazon és az ebay együttvéve).

jackma.jpg

A második Wang Jianlin 16 milliárd dollárral, aki ingatlanügyletekből szemezgetett, Robin Li 15 milliárd dolláros vagyonával a harmadik (a Baidu-a kínai google-alapítója.)

A tíz leggazdagabb közt két nő is található: a világ legvagyonosabb, saját erejéből felkapaszkodott asszonya címet is magáénak tudható Wu Yajun, aki ingatlanüzleteiből 6 milliárd dolláros vagyont szerzett magának, íme:

wu-yajun.jpg

 

valamint a pekingi belvárosi lakásokkal kereskedő 71 éves Chen Lihua, aki 5,4 milliárd dollárt tudhat magáénak.

A szupergazdagok legszívesebben a fővárost és a keleti part nagyvárosait választják lakóhelyül: Pekingben 123, Sanghajban 80, a dél-kínai Shenzhenben 74 él.

 

1 komment

Címkék: pénz gazdagok


2015.02.07. 09:15 huangati

Kína megvette Afrikát kilóra

Kína nem egyes országokkal, hanem magával az Afrikai Unióval kötött megállapodást, amelynek lényege, hogy egy olyan közlekedési hálózatot hoznak létra, amely Afrika összes fővárosát összeköti szárazföldön és légi úton is. Mindez azt jelenti, hogy autópályák fogják keresztül-kasul behálózni az egész kontinenst és gyorsvonati hálózatok is kiépülnek.

Az hogy a kínaiak nagyban gondolkodnak jól jelzi a beruházás céldátuma: 2063:) Nem aprózzák el. Én mondjuk aggódnak egy kicsit a hegyi gorillákért Kongóban és a Serengeti Nemzeti Parkért is, egy kicsit...

Mindenesetre első lépésben Kína felépíti az Afrikai Unió székházát Addisz-Abebában  hamarosan...

A Kínai Fejlesztési Bank 2,4MRD dollárt fektet be üzleti és infrastrukturális projektekbe, amelyek összességében 10MRD dollár működő tőkét hoznak az afrikai országokba, ebben benne van a bányászat, az áramtermelés, mezőgazdasági beruházások..etc. A teljes képhez tegyük hozzá, hogy ebből a pénzből jut a vadvilág védelmére is, amelyre külön alapot hoztak létre.

china-africa.jpg

Szólj hozzá!


2014.09.12. 09:52 huangati

Kutyát enni jó...vagy mégsem?

Elérkeztünk a mindennapi Kína utálat egy jelentős toposzához. Mert az általános közvélekedés szerint Kínában kutyát esznek ebédre és vacsorára. (Tegyük hozzá a kutyahús evés más ázsiai országokban is létezik, sőt  dél-amerikai országokban is.)

A dolog több oldalról megközelíthető. Mi akik kedvtelésből tartunk kutyát elborzadva látjuk, ahogy lenyúzott kutyák lógnak kampókon feldolgozásra várnak vagy egyes kínai piacokon élő kutyákat fejeznek le, vágják le őket és adják el a húsukat. Vajon mit gondolnak rólunk azok a nemzetek, akik nem esznek disznóhúst, hogy itt van egy ország, ahol ledarálják a disznót, majd visszatöltik a saját belébe és ezt megeszik? Érdekes véleményeket hallhatnánk. Mondjuk én a lókolbászt sem ettem még soha, pedig állítólag finom. Vagy: mennyivel humánusabb a haszonállatainkat olyan ketrecekben tartani, amiben mozdulni sem tudnak egész életükben, majd galád módon levágni őket. Egy indiai számára minden bizonnyal horror, amit csinálunk.

chow.jpg

A kutya azonban más tészta...A kutya egy domesztikált állat és gyakorlatilag emberként gondolkodik némely esetekben (Csányi Vilmos nyomán). A kínai kultúrában azonban a kutyának nem ugyanaz (volt) a helye, mint itt Európában, igazából kutyába se vették. Hozzá kell tegyük, hogy azért az nem egészen úgy van, hogy minden kínai kutyahúszabáló. A kutya megevése kulturális kérdés, hagyománya időszámításunk előtt is létezett már. A hagyományos kínai orvostudomány szerint a kutyahúsnak jótékony hatásai vannak a szervezetre, különösen télen. A kutyák megevése - nagyipari módon - elsősorban a dél-kínai tartományokban létezik és szokásként él tovább. Az ún. kutyahúsfesztiválokon 10-20.000 kutyát is levágnak és szó szerint "vérben fürdik" az utca. Van egy sajátságos faj, amit csak erre a célra tenyésztenek (Koreában Nuerongi-nak hívják), de a Chow-chow-t, a Sharpei-t és a Jindut is elfogyasztják.

Az idők azonban Kínában is változnak. Egyre több ember tart kutyát kedvtelésből, ami 20 évvel ezelőtt nem volt probléma (kutyahús evés) az mára problémává vált. Qianxi városban Zhejiang tartományban szintén rendszeresen megtartják a kutyahús fesztivált. A "vérengzés" sok kínainál azonban kiütötte a biztosítékot, kb. 100.000 panasz és aláírás érkezett a helyi kormányzathoz, hogy tiltsák be ezt a barbár szokást. És betiltották. Ez persze nem akadályozza meg más városokat, hogy megtartsák a saját fesztiváljukat. A kínai központi kormányzat asztalán 5 éve fekszik egy tervezet, ami generálisan betiltaná a kutyahús fesztiválokat. Előbb-utóbb eljutunk ide is.
 A kutyákhoz való hozzáállás lassan, de változik, sok kínai szemében azonban a kutyahús evéssel semmi probléma. Egy amerikai üzletember Hong-Kong-i partnerével tartott a repülőtérre és észrevett egy pár kóbor kutyát az út szélén csatangolni, mivel nem tudta őket beazonosítani, megkérdezte a kínai üzletembert, milyen fajtájú kutyák azok, a válasz az volt: "Finomak."

16 komment

Címkék: kutyahúsevés


2014.09.08. 13:00 huangati

A Nankingi mészárlás (+18!!!)

Kevés gyalázatosabb fejezet van a történelemben, mint az a borzalom, ami Nankingban történt. A japánok és kínaiak közötti rossz viszonynak többek között ez a sarokpontja. A következő sorokat csak erős idegzetűeknek ajánlom. (A brutális képek közlésétől ehelyütt eltekintek.)

A japán-kínai háború leggyalázatosabb fejezete kezdődött el akkor, amikor a Csang Kaj-sek vezette Kuomintang 1937. augusztus 13-án megkísérelte elfoglalni Sanghajt. A japánok kétszázezer katonát mozgósítottak, bevetették a flottát és a légierőt, és óriási veszteségeket szenvedve és okozva három hónapos ostrom után visszavették a várost. Sanghaj, Peking, Tiencsin eleste után Csang Kaj-sekék Nankingba vonultak vissza, amelyre 350 ezer katonával támadtak rá a japánok. A várost december 13-án foglalták el.

Ami az ezt követő napokon kezdődött, szavakkal nehezen leírható: a kínai közgondolkodás „Nanking meggyalázásaként” rögzítette a nemzeti emlékezetben. A vérfürdőnek már voltak előjelei: Nanking felé vonulva a japán hadsereg hadifoglyok ezreit végezte ki, falvakat égetett föl – brutalitásuk híre a csapatok előtt járt.

Nankingba betörve mintha a császári haderő egésze megtagadta volna az emberélethez fűződő valamennyi civilizációs hagyományt. A mérhetetlen kegyetlenkedés hat hete alatt nemre és életkorra tekintet nélkül gyilkoltak: gyerekeket és felnőtteket élve eltemettek, mintegy 20000 nőn követtek el csoportos erőszakot – általában családjuk szeme láttára –, majd a meggyalázottakat morbid kegyetlenséggel gyilkolták meg. A testeket meggyalázták úgy, hogy a vaginájukba egy hosszú bambuszpálcát vagy a bajonettjüket nyomták bele. Minden nőre 15-20 katona jutott, ebben szerepet játszott az a babonás hiedelem, hogy a szüzekkel való "egyesülés" mágikus erőhöz juttatja a férfit. Terhes nőket is megbecstelenítettek, sokukból a magzatot késsel vágták ki. A katonákat azzal a paranccsal szabadították rá a védtelenekre, hogy „gyilkolási gyakorlatra” mennek, és a kínaiakra ne emberként tekintsenek. Egy későbbi vizsgálat igazolta azt, ami egy korabeli újságban megjelent: japán tisztek fogadásokat kötöttek, melyikük képes több embert lemészárolni.

ujsag.jpg

A japánok gyilkossági versenyeket is rendeztek. Egy újság a következő címekkel számolt be egy ilyenről: „Alhadnagyok versenye: ki öl meg száz kínait hamarabb a párbaj során? Mukai Tosiaki és Noda Takesi alhadnagyok baráti párbajában, amelynek tétje, hogy ki öl meg hamarabb száz kínait karddal, a végső fázisába ért. Vasárnap Mukai 89-nél, Noda 78-nál tartott.” A verseny annyira megnyerte tetszésüket, hogy meg is hosszabbították. „Délben üdvözölték egymást – írta a tudósítás. – Az én számom 105. És mi a helyzet veled? – kérdezte Noda. – Az enyém 106 – válaszolta Mukai. Mindketten szívből nevettek. A versenyzők ötvennel kiterjesztik a célszámot. Mukai pengéje megsérült a versenyben. Mint elmagyarázta, egy kínai kettévágása okozta a károsodást.”

Egy Omata Yukio nevű japán haditudósító így számolt be a nankingi vérengzésekről: „Az első sorban állókat lefejezték, testüket a második sorban állók dobták a folyóba, mielőtt őket magukat is lefejezték. A gyilkolás folyamatosan tartott, reggeltől estig.” Kawano Hiroki katonai fotós is látta az öldöklést: „Mindenféle borzalmas jelenetnek voltam szemtanúja. Fej nélküli gyerekhullák feküdtek a földön. Gyermekek, akiknek kinyomták a szemét.”

A legborzalmasabb emlékeket a túlélők hordozták. Egy akkor tizenegy éves szemtanú így számolt be: „Az unokatestvérem hét hónapos terhes volt. Nyolc katona halálra erőszakolta. A tizennégy éves unokatestvéremet a katonák elvonszolták és megbecstelenítették. Újra és újra beledöftek a szuronyukkal és meghalt.” Egy másik szemtanú hétéves volt a vérfürdő idején: „Egy tucat szuronyos japán tört be a házunkba – mondta el –, lelőtték apámat, megragadták kishúgomat, szuronnyal ledöfték […]. Ezután megölték a nagyszüleimet, szuronnyal belém és hároméves kishúgomba döftek. Utána megragadták az idősebb nővéreimet […]. Láttam őket vértócsában feküdni, holtan.” Hogy a rettegést tovább fokozzák, a katonák nem engedték elföldelni a tetemeket. A foglyokat, mielőtt kivégezték volna, szögesdrótokkal kötözték meg. A Jangce partján 57.000 katonát géppuskáztak a folyóba, egy másik alkalommal 1300 embert tereltek össze a Tajping-kapunál, leöntötték őket petróleummal és felgyújtották őket.

Jóllehet 1946-ban nemzetközi katonai bíróság tárta fel a nankingi vérfürdőben a japánok bűneit, mindössze 25 embert ítéltek halálra, illetve életfogytiglani börtönre. Felakasztották Macui Ivane tábornokot, akit az erőszakhullám kezdetén még tébécével kezeltek, és már ezért sem állhatott a helyzet magaslatán. A legmagasabb rangú japán katonai vezetőt, Aszaka herceget, Nanking parancsnokát azonban nem is állították bíróság elé: MacArthur tábornok és Hirohito császár megállapodott abban, hogy a császári család tagjait nem vonják felelősségre.

(forrás: BBC History)

Szólj hozzá!

Címkék: japán Nanking


2013.11.27. 17:43 huangati

Mondj nemet a kutya- és macskahús evésre!

dog.jpg

Ezzel a felhívással fordult plakátjain az Animals Asia Foundation a kínaiakhoz.

A plakátok vasútállamásokon, buszmegállókban bukkannak elő 14 nagyvárosban. Az elsősorban Kína déli területein szokásos macska- és kutyahúsevés egy kulturális szokás, mondjuk inkább egy hiedelemnek, legalábbis, ami mögötte van, mert a kínaiak azt gondolják, hogy fogyasztásuk távol tartja a betegségeket. Ezeket az állatokat legtöbbször ellopják vagy egyszerűen összefogdossák őket az utcán. A legtöbb húsnak teljesen ismeretlen a származása, tehát akár betegségeket is terjeszthet - próbálják meg győzködni a kínaiakat az alapítvány munkatársai.

cat.jpg

Jó hír, hogy a kínai twitteren, a weibo-n, több tízezren osztották meg a plakátokat. Kínában jelenleg semmi sem tiltja a házikedvencek fogyasztását, sőt az állatokkal való bánásmódra sincsenek szabályok, magyarul az állatoknak Kínában nincsenek "jogaik", mindenki azt csinál velük, amit akar. Sokkoló a szám: az alapítvány szerint évente több millió kutyát és macskát vágnak le étkezési célra.

A pekingi olimpia idején megtiltották az éttermekben, hogy kutya vagy macskahúst szolgáljanak fel. Betiltani nem tudták, a kínai kormány "közösségi szokásokra" hivatkozott. Chabg Jiwen a Kínai Tudományos Akadémia professzora azt mondja: "A házikedvencek evésének megtiltása azt mutatná, hogy Kína a civilizáció új szintjét érte el."

 

Szólj hozzá!


2013.11.26. 19:29 huangati

Az akvárium, mint szériatartozék az autóban:)

guangzhou-auto-witstar-china-7-660x427.jpg

WitStar névre hallgat, elektromos meghajtású, 9sec alatt van százon, max speed 160km/h. De a legjobb mégiscsak az akvárium benne, valószínűleg a magyar utakon használhatatlan lenne, mert ahhoz fel kéne találni azt a vizet, ami nem lötyög:-D

guangzhou-auto-witstar-china-12-660x367.jpg

guangzhou-auto-witstar-china-5-660x419.jpg

Szólj hozzá!


2013.11.14. 13:37 huangati

Ujgur ügyvédeknek tilos a hosszú szakáll, a burka és a fátyol

Xinjiang Kína legnyugatibb és legészakibb tartománya, ahol kb. 10 millió ujgur nemzetiségű, muszlim vallású ember él, akik rendszeresen kerülnek összeütközésbe a regnáló hatalommal, amely mindent meg is tesz azért, hogy ezek a konfrontációk állandósuljanak.

xinjiang.pngA legújabb presszió, ami felülről érkezik, azt mondja, hogy az ügyvédként dolgozóknak és családtagjaiknak be kell tartaniuk bizonyos kinézeti szabályokat, hivatalos megfogalmazásban el kell hagyni "az illegális vallási tevékenységeket", így pl. férfiaknak tilos a hosszú szakáll, nőknek a burka és fátyol viselése. Az állami szervek elvárják a jogászoktól, hogy vezető szerepet játszanak az "extremitás elleni harcban" és jó példával járjanak elő megőrizve a társadalmi stabilitást. Azok akik nem írják alá az erre vonatkozó "fogadalmat", azoktól a kínai állam nagy valószínűséggel megvonja a praktizálási engedélyt.

A leirat valószínűleg azért született meg, mert október végén egy öngyilkos merénylő a járókelők közé hajtott a Tienanmen téren és többen meghaltak, a rendőrség szerint az akciót a militáns iszlamisták követték el. A központi nyomás az ujgurokon egyre nagyobb, a jogvédő csoportok szerint mára már a vallási tradíciókat, a kultúrát és a nyelvhasználatot is érintik az új szabályok. Mindez persze annak a fényében érdekes, hogy az ujgur népesség mereven ellenáll minden központi kínai szabálynak, amit rájuk akarnak erőltetni.

Egyébként az ujgurok a magyarokat rokonoknak tekintik, néhány szavunk egyezik is pl.: "szakáll, bicska, dob", a népművészetük nagyon hasonló a tradicionális magyar motívumvilághoz (lsd. tulipános díszítések.)

beard.jpg

 

Szólj hozzá!


2013.10.05. 11:33 huangati

Immunerősítés kínai módra

Számos megbetegedés közül ősszel a leggyakoribbak a felső légúti panaszok és a köhögés, amely a tüdő szárazságára utalhat, magyarázza dr. Chen Zhen, a Pécsi Tudományegyetem professzora.

A száraz tüdő komolyabb betegségek „előszobája” lehet, ami főként a gyengébb immunrendszerű egyénekre – idősek, gyerekek, krónikus betegségben szenvedők –jelenthet veszélyt. Ezt megelőzendő, fehér húsú gyümölcsök és zöldségfélék, például körte, jégretek, sárgadinnye, fehér szőlő, uborka, patisszon vagy cukkini fogyasztása javasolt ebben az időszakban.

A zöld tea, illetve szűztea kiválóan alkalmas a nyáron elvesztett folyadék pótlására, amelyet akár mézzel is ízesíthetünk. A méz önmagában is jó hatással van a tüdőre, a szűztea fogyasztása pedig orvosolhatja a székrekedést, ami azért is fontos, mert a székrekedés a tüdőre is hatással van, és váladékképződéssel járó légúti panaszokhoz vezethet.

Megfelelő fehérjebevitel, hosszú ideig főzött levesek

A hagyományos kínai orvoslásban (TCM) az őszi immunerősítés másik fontos eszköze a megfelelő fehérjebevitel, például a jó minőségű fehérjéket tartalmazó alapanyagokból készült levesek – így a tyúkhúsleves, marhalábszárból készült húsleves, halleves – fogyasztása. Az így elkészült levesek egyéb hasznos összetevőkkel még gazdagabbá tehetők, ilyen például a shiitake-gomba, a gyömbér vagy a hagyma. Javasolt hosszú ideig főzni a levest, hiszen ennek köszönhetően az értékes proteinek és aminosavak nagyobb mennyiségben oldódnak ki, hívja fel a figyelmet a szakértő. Az így elkészült étel különösen ajánlott az idősebb korosztálynak, mivel ebben a formában az idős szervezet könnyebben tudja hasznosítani ezen építőköveket.

Méregtelenítés ősszel

Az őszi időszakra fogyókúra időzítése csak akkor javasolt, ha immunrendszerünk megfelelően működik, viszont a méregtelenítésre mindenképpen érdemes időt fordítanunk. A méz nagyszerűen elősegíti a méreganyagok eltávozását a szervezetből, továbbá kiváló „méregtelenítők” még a fafülgomba, a shiitake-gomba, a fokhagyma, a sárgarépa, az alga és a galagonya.

Savanyú gyümölcsök fogyasztása és hideg ételek mellőzése

A TCM szerint este nyolc óra után érdemes tudatosan felkészíteni a testet és a lelket a pihenésre. Javasolt nyugtató zenét hallgatni, a komoly, nehéz beszélgetéseket reggelre halasztani, könnyű vacsorát fogyasztani, egészséges italokat inni és savanyú gyümölcsöket (galagonyát, jujubát, narancsot) enni, amelyek hozzájárulnak a megfelelő emésztéshez, ezáltal a pihentető alvás élményéhez. Mivel a hideg ételek energiát vonnak el a szervezettől, ezért ezek kerülendők az esti időszakban.

A C-vitamin jelentősége a hagyományos kínai orvoslásban is elismert, ezért immunerősítő hatása miatt minél több C-vitaminban gazdag gyümölcs (citrusfélék, csipkebogyó, kivi stb.) és zöldség (paprika, savanyú káposzta stb.), vagy kiegészítésként hosszan felszívódó C-vitamin-tartalmú készítmény fogyasztása javasolt.

Lengébb öltözék, korai fekvés és ébredés

Az őszi időszakban érdemesebb este korábban lefeküdni, reggel korábban felkelni, és többet mozogni a szabad levegőn. Ha mély légzőgyakorlatokat végzünk a szabadban, a friss, oxigéndús levegő kitisztítja a tüdőnket. A túlzott mértékű izzadás azonban az őszi, hűvös időben már kerülendő, mivel az pont a tüdőre káros és könnyen megfázást okozhat.

A hagyományos kínai gyógyászat azt vallja, hogy tavasszal minél később szabaduljunk meg a meleg ruházattól, ősszel pedig a lehetőségekhez képest későn öltözzünk be, fokozatosan szoktatva testünket a hűvösebb időjáráshoz, így támogatva immunrendszerünk megfelelő működését.

http://www.szimpatika.hu/cikkek/4552/oszi_immunerosites_a_hagyomanyos_kinai_orvoslasban/

Szólj hozzá!


2013.08.03. 09:10 huangati

A hagyományos kínai orvoslás alapjai

A mocsárlázat a következő recepttel lehet gyógyítani: egy ló tetűlégy lábait és szárnyait tépd ki, hempergesd meg viaszban és hideg szesszel nyeld le. A mocsárlázat azonban a halottak szellemei, a rossz táplálkozás és a helyi éghajlat is okozhatják. A mágikus formuláknál azonban tudományosabb következtetésekre is jutott a kínai orvostudomány.

chherbs2.jpg


A tradícionális kínai felfogás szerint a betegség a harmónia megbomlásának jele. Egészség akkor van, ha az emberi testben az elemek egyensúlyban vannak, ha ez megbomlik, akkor bekövetkezik a baj. Az öt elemi elem: víz, tűz, fa, fém, föld, ezek 5 szervünkkel állnak kapcsolatban: szív, máj, tüdő, lép, vese. Az öt szerv testünk 5 nyílásával áll kapcsolatban. Testünk e kapcsolatok bonyolult hálózata, a testet átjáró áramlatok, amelyekből szintén 5 van: meleg, hideg, száraz, nedves és izzó szabályos keringése és a yin-yang helyes egyensúlya tartja meg testünket épségben.


A betegség gyakran pszichés eredetű, amely a 7 érzelemből fakad: öröm, harag, bánat, félelem, szeretet, gyűlölet és vágy. Ha ezek bármelyikét túlhajszoljuk, akkor bizton számíthatunk arra, hogy előbb-utóbb testünk jelezni fog. A kínai orvos legelőször az arcot és a pulzust vizsgálja meg. Az érverés több száz fajtáját különbözteti meg a kínai orvoslás (tehát nem csak 120/80:-) és ebből a tapasztalt gyógyító meg tudja mondani, hogy merre kell keresni a bajt.

chherbs3.jpg


Természetesen a test egyéb részeinek vizsgálata is elengedhetetlen és persze vannak nyilvánvaló bajok.  A gyógyító eljárások közé tartozik a masszázs, az akupunktúra és a különféle orvosságok. Ez utóbbiak alapanyaga általában növényi, de szinte akármi belekerülhet, pl. porrá zúzott jáde, porrá tört százlábú, rinocérosz szarv...A mágikus gyógyítási eljárások sem állnak túl messze a kínai néplélektől: varázsszerek, talizmánok, mágikus formulák ismételgetése is segíthet a bajok megoldásában.


Bármilyen meglepő, mindezek mellett vagy ellenére a törvényszéki orvostan is kínai találmány. A kínai jogrendszerben a tárgyi bizonyítékok súlya igencsak jelentős volt, ezért testi jelek önmagában bizonyítékok voltak. Már a XIII. századból is ránk maradt olyan kézikönyv, amely számba veszi a külső testi jeleket és azt, hogy ebből mire lehet következtetni. (Európában csak a XVII. sz-ban jelent meg a törvényszéki orvostan.)


Az orvosok képzését az állam szervezi, amelynek több ága is van: általános orvostudomány, szemészet, fülészet, szülészet, fogászat, akupunktúra, reumás és bénulásos betegségek. A jóváhagyott gyógyszerek listáját az Orvosakadémia tagjai állítják össze, ennek száma a középkorban 983, később már 1892. Az Orvosképző Egyetemen évente 2-300 orvost képeznek elsősorban a császári udvar és az előkelőségek számára.

chherbs2a.jpg


A köznép azonban kénytelen beérnie a magánorvosokkal, akiknek mestersége apáról fiúra száll. A közmondás szerint:  "Ne fogadj el orvosságot olyan orvostól, akinek a házában nincs három nemzedék óta orvos." A bizalom alapja tehát a generációkon keresztül végzett mesterség. Az orvosnak fizetni kellett, ingyen csak a legrászorultabbak kaphattak kezelést: voltak közkórházak, ahol ingyenesen tartották és ápolták a szegényeket, öregeket, rokkantakat és a gyógyíthatatlan betegeket.


Az, hogy mennyire fontos volt az, hogy a több száz gyógyhatásúnak tekintett nyersanyagból hogyan és milyen arányban kell a megfelelő orvosságot kikeverni, azt jól mutatja, hogy a császári törvénykönyvek lefejezéssel büntették azt a gyógyítót, aki nem megfelelően keverte össze a császár gyógyszereit.

Szólj hozzá!

Címkék: gyógyszer orvoslás császárkor


2013.07.13. 13:18 huangati

A korrupció gyanúja a kínai miniszterelnököt is elérte

A kínaiak régóta küzdenek a korrupcióval, amióta kínai állam létezik, azóta vannak feljegyzéseink. A dolog tehát nem új. Az újdonság az az, hogy a kínai hatóságok nem teketóriáznak akkor, ha nagy hatalmú vagy magyar léptékkel felfoghatatlan vagyonnal rendelkező embereket kell börtönbe juttatni vagy akár halálra ítélni. Az elmúlt években így jártak tartományi pártvezetők, nagy ipari konszernek elnökei, alelnökei, a Legfelsőbb Bíróság egyik vezetője...szóval a sort sokáig lehetne folytatni.


Látható, hogy az akár halálbüntetéssel is fenyegetett cselekmény elkövetését maga a legsúlyosabb büntetés sem akadályozza meg. A New York Times egyik újságírója szerint az előző miniszterelnök Ven Jiabao széleskörű hatalommal bír azokban az iparágakban, ahol a családja a vagyonát csinálta, néhány példa: ingatlanfejlesztési projektek, gumigyár és a világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató cége a Ping An Insurance. Az hogy valami nem tiszta legfelül, jól mutatja, hogy az új elnök, Xi Jinping körül szimatoló Bloomberg hírügynökséget letiltották Kínában.

Az elmúlt 5 évben több, mint 30 vagy magasabb rangú vezető ellen folytattak eljárást Kínában, az államigazgatásban 50000 eljárás indult. 2013 első negyedévében 540millió jüan eredetét vizsgálják (20mrd forint) az ügyészek. Jelenleg is tart az a program, amellyel fokozták a korrupció elleni harc hatékonyságát, lakossági telefonvonalat működtetnek, létrehoztak egy honlapot és komolyan vesznek minden bejelentést.

A kínai vasútügyi minisztert (mert ott ilyen is van:) éppen a napokban ítélték halálra 2,3mrd forintnyi jüan elfogadásáért.

Szólj hozzá!


2013.03.23. 13:02 huangati

Kínai e a legyező?

A legyező bizony nem kínai találmány, pedig sokan tippelnének erre. Az bizonyos, hogy az ókori Kínában használtak már legyezőket (mint minden más hajdani kultúrkörben), a kínaiak a pálmalevél ill. kerek formájú legyezőket preferálták, ám az általunk jobban ismert és használt összecsukható legyező koreai találmány, ami csak a 900-as években jelent meg Kínában.

fan1.jpg

Az alapanyag általában madártoll, selyem vagy papír volt. A kínai piktogram is beszédes: tollak a tető alatt. (扇) Általában a hivatalnokok jelképe volt, ill. utalt a "nyolc halhatatlan"-ra, akiknek állandó attribútuma volt a legyező. A legyezők irodalmi művészeti alkotások hordozóiként is szolgáltak, amelyekre kalligráfiát, verseket vagy képet írtak ill. festettek. Az igazi "legyező kultúra" később Japánban alakult ki, ahol számtalan alkalomkor használták a különböző formájú legyezőket.

fan2.jpg

A kínai legyezők - ha lehet ilyet mondani - a Ming-dinasztia idején "élték" virágkorukat (1368-1644), ebből a korból sok szépen díszített mű maradt ránk. A legyezők tartóit alapvetően bambuszból készítették, de más anyagokkal is próbálkoztak: szantálfa vagy elefántcsont is lehetett a tartóanyag. A legyezők díszítése és kikészítése már önmagában jelezte az azt hordó státuszát, a legyezőket azonban fegyverként is használták elsősorban Japánban, ahol többféle is használatos volt eme fegyvernemből.

Európában a XVII. századtól lett népszerű, ahol elsősorban uralkodói udvarokban hódított. A XVIII. századtól selyemből készült legyezőket importáltak Kínából, amelyek nemcsak pragmatikus célokat szolgáltak, de díszítő funkciójukat is igyekeztek kihasználni.

Szólj hozzá!


2013.01.21. 10:39 huangati

A kínai írás logikus, nem hiszed? Tessék:

A kínai írásjegyek egy európai számára meglehetősen kaotikusnak tűnnek. Kriksz-kraksznak látjuk őket, pedig az esetek többségében van bennük logika. Az írás kialakulásának kezdetén a piktográfiák szinte utánozták a kínaiakat körülvevő világot, azonban az idők során ezek az írásképek megváltoztak, illetve egyszerűsödtek.Lássunk néhány példát:

Az asszony (nő) eredeti írásmódja egy meghajló nőt ábrázol, ezt egyszerűsítették később egy térdeplő nőre, majd végül kialakult a férje után "loholó" nő írásmódja.

woman.jpg

Hogy ne legyen ennyire egyszerű, lássunk egy bonyolultabbat, a képen a malac írásmódja látható, a felső vonal a feje, a bal oldali 4 vonás a lábai és hátul a farka. A disznó Kínában szerencsét hozó állat, a közmondás is azt mondja, hogy "a tanítónak nem szabad elhagynia a könyveit, ahogy a szegény ember sem hagyhatja el a malacait."

pig.jpg

A következő karakter a család vagy ház, amiben benne van a malac:), szó szerint "malac a tető alatt", ui. ha disznó volt a háznál, akkor a családban nem lehettek problémák.

family.jpg

A következőt próbálja meg mindenki kitalálni:) Mit csinál az ember a verejtékeivel küszködve? Valamit termel, ugye, na mit termel Kínában? Azt, azt:)

rizs.jpg

Tehát ez a rizsföld karaktere, ami szimbolizálja a parcellákra osztott földet.

Na most tessék figyelni, mert két karakterből csinálunk egy harmadikat. Az első a Nap, lehet látni, hogyan egyszerűsödött le a Nap szimbólum mára egy modern karakterre.

sun.jpg

A második karakter a fényét szóró Hold, szintén lehet látni, hogy nyerte el mai formáját az írásjegy.

hold.jpg

A harmadik karakter, pedig az első kettő kombinációja, a Nap és a Hold együtt jelenti azt, hogy  fényes, megvilágosodott, kínai kiejtése ming, ezért vette fel a Ming-dinasztia első uralkodója ezt a nevet, hogy jelezze itt egy új "fényes" korszak kezdődik a mongolok uralma után.

fenyes.jpg

Na ugye milyen egyszerű?:)

Szólj hozzá!

Címkék: kultúra írás


2012.12.30. 10:17 huangati

Mit csinál a kínai karácsonykor? Elmegy a templomba...

Érdekes dolog ez a multikulti. Ugyebár itt van ez a Kína. ami köztudottan nem egy keresztény ország. De hát a karácsony mégiscsak érdekes és trendi dolog. Csináljunk vele valamit. A kínaiak szeretik a maguk képére formálni a világot, ezt csinálják már jó hosszú ideje. A karácsonyt ugyan nem ünneplik - miért is tennék -, viszont valahogyan mégiscsak foglalkoznak vele.

Aztán ugye Kínában a télapó sem jön. Az emberek meg télapó sapkában hülyéskednek, akkor hogy is van ez? A karácsonynak semchr2.jpgmifajta családegyesítő vagy szakrális célja és eredménye nincsen, de "jó csinálni". Összehozza az embereket , egy kicsit kiemeli őket a hétköznapokból és ünnepelnek.

És akkor tegyük hozzá, hogy a konfuciánus hagyományokon túl ez egy kommunista (?) ország, ahol az emberek szabadon "télapózhatnak". Az üzletekben megjelentek a télapók, a dekorációk, a színes karácsonyi design elemek...A keresztény karácsony Kínában egyfajta "take a break" c. dologgá vált.

Aztán persze a karácsonynak van egyfajta térítő jellege is: akik a mélyebb értelmét is megpróbálják felfogni az ünnepnek, azok között egyre nagyobb számban jelennek meg olyanok, akik meg is keresztelkednek és komolyan veszik az ünnepet. A szeretet tanítása persze nem áll messze a konfuciánus erkölcsi magtól, ez ch3.jpgazonban mégis más. Furcsa látvány Kínában egy katedrális pedig létezik, az 1605-ben alapított templomot még Matteo Ricci olasz jezsuita szerzetes "gründolta" ki a császárnál. Az idők folyamán többször is elpusztult (földrengés, tűzvész) vagy elpusztították (boxer lázadás), bár érdekes módon a legvadabb kommunista diktatúra idején nem bántották. Jelenlegi formáját 1904-ben nyerte el. 2012. karácsonyán az esti misére megtelt a templom.ch3a.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: ünnep karácsony


2012.11.29. 15:44 huangati

Az angolkert is kínai? Bizony...

A kínai kertművészet hosszú évezredes hagyományai az európai kertkultúrára is hatással volt, pl. az angolkertek kialakulásában jelentős szerepet játszottak. Az angol kertművészet első könyvei szembeállították a francia kerteket a kínai kerttel, ez utóbbiakat rendetlennek és káoszosnak tartották, pedig Goethe is megmondta: az angolkert ideális, de nem valószerű hely.

 Kezdetei i.e. 3000-ra nyúlnak vissza, fénykora a Tang korra esik (618-907), ekkorra már egy magára adó nemes embernek illett szép kertet varázsolnia maga köré. A kertek egyre fényűzőbbek lettek, amit a gazdasági fellendülésből származó bevétel (selyem, kerámia) tett lehetővé. Az egyre szaporodó magánkertek a jómódú mandarinok és művészek megbízásaiból jöttek létre. A kertek nem csupán az esztétikum tárgyai voltak csupán, hanem egy zárt rendszert képeztek, amelyben minden növénynek és tárgynak megvolt a maga helye, a kert a világegyetem képmása volt a harmónia és a szépség legtökéletesebb egysége. A legfontosabb formai elemek: víz (tavak, vízesések, patakok), kövek és sziklák, pavilonok és a növények. A kert kialakításának egyik legfőbb szempontja, hogy a qi (csí) az életenergia akadálytalanul tudjon áramlani. Az egyik legfontosabb motívum a körbe zárt négyzet elhelyezés, amelyben a kör jelképezi az Eget, a négyzet a Földet. A kínai kertészek előszeretettel éltek a tájképiség eszközeivel, a távolabbi természeti képződményeket (hegyeket, völgyeket) előszeretettel vonták be a kertépítésbe, egy-egy kanyargó ösvény végén vagy egy bambuszpavilonba beérve sokszor festői látvány tárul a szemünk elé.

 A kínai kert filozófiája is eltér a nyugati ember szemléletétől: a kínai nem uralni akarja a természetet, hanem együttműködni velük, elősegíteni, hogy a természet erői szabadon megnyilvánulhassanak. Mint minden más kapcsolatban a kínai alázatot és tiszteletet mutat a kerttel szemben. A Shan-shui (hegy és víz) a kínai tájképfestészet filozófiájából alakult át a kert- és tájrendezés alapvető rendező elvévé. Az európai ember számára egy bonyolult rendszerről van szó, hiszen olyan kulturális elemeket tartalmaz, amelyek ugyan jelene vannak a hétköznapi gondolkodásban, de nem dominánsak. Ilyen pl. a magasság és távolság kombinációja: a kertet úgy alakítják ki, hogy a kertbe belépő ember szeme síkja fölé kerüljön a lényeg, pl. ki lehet emelni egy hegy monumentalitását, amely a halandóságra és tisztelettudásra figyelmezteti az embert, hiszen a kő örök, az emberi hatalom meg véges.

Az idők folyamán a kertrendezésben is utat tört a feng-shui a térrendezés művészete, amely szerint a legideálisabb a „sárkány gyomor” elrendezés, amikor a kertet félkörívben öleli körül egy hegy vagy egy erdő, a terület legyen egy kicsit lejtős és a kilátást egy tó zárja le.

 Az égi paradicsomnak a földön Suzhou a mása, tartja az egykori kínai mondás, a világörökség részét képező Suzhou magánkertjei a legismertebbek és a legszebbek. Suzhou kereskedelmi és gazdasági központként funkcionált a középkorban, a jómódúak előszeretettel hoztak létre kerteket. A kerteknek beszédes nevük van azért, hogy a kertbe belépőt egy képzettársítási mátrixba helyezzék:

1. Kavargó Hullámok Pavilonjának kertje (Cang Lang Ting),
2. Oroszlán liget (Shi Zi Lin),
3. Az alkalmatlan hivatalnok kertje (Zhuozheng Yuan),
4. A marasztalás kertje (Liu Yuan)

5. A Halászhálók mesterének kertje (Wang Shi Yuan),
6. Szépvidéki hegyi villa (Huanxiu Shanzhuang),
7. Kettős kert (Ou Yuan),
8. A mívesség kertje (Yipu Yuan),
9. A nyugodt elmélkedés kertje (Tuisi Yuan),
10. Örömök kertje (Yi Yuan).

A császári kertek közül a legismertebb és legkedveltebb a pekingi Nyári-Palota hatalmas, 290 hektáron elterülő kertegyüttese, amelyet a XVIII. Században alkottak meg. A növények, a sziklák, a kövek, a pavilonok, mind-mind a kínai szimbólumrendszer alapján nyerték el végső helyüket. A bambuszok és fenyők a hosszú életet, állhatatosságot és teljességet jelképezik. A tarkakérgű kilenc ágú fenyő („Kilenc Sárkány fenyő”) a császári családot jelképezi (a 9. a császári családot jelképezi), a vadalmafák a béke szimbólumai, a tavi lótuszvirág a lélek öröklétét jelképezi.

 Minden növényt gondosan kitervezett jelképrendszer szerint ültettek, míg a bambuszok és fenyők a hosszú életet, állhatatosságot és teljességet jelképezik, a 9 ágú tarkakérgű fenyő, más néven a "Kilenc Sárkány fenyő" a császári családot jelképezi (a 9-es szám számtalan helyen megjelenik, minden esetben a császári családot jelképezi, hiszen a 9 legnagyobb egyjegyű szám). A vadalmafák mindig fenyőkkel szemben állnak és a békét jelképezik. A császári család szívesen rendezett kerti ünnepségeket az almafa virágzásakor. A fenyők lábánál terrakotta színű fenyőkéreg látható, törött cserepeket szimbolizálva. A lótuszvirággal teli tavak igen fontos szimbolikával bírnak, hiszen a buddhizmusban a lótusz jelképezi a lélek felemelkedését.

 A sors fura fintora, hogy a 8 évesen trónjáról lemondatott majd a később a Tiltott Városból elűzött PuYi élete utolsó részében a Nyári Palota és Pekingi Botanikus Kert kertészeként dolgozott.

 

1 komment

Címkék: peking kert császárkor


2012.11.07. 11:51 huangati

Sterilizáltatnád magad 4500 dollárért?

A kínai családtervezési politika ma már széles körben ismert (erről majd egyszer később), viszont kevesen tudják, hogy az egyébként a kínaiak lakta Szingapúr már kicsiben eljátszotta azt, amit Kína nagyban és nem lett jó vége...


A második világháború után Szingapúr lakossága több, mint 4%-al nőtt, ezt a kormányzat nem nézhette tétlenül. Kettő gyermeket lehetett legálisan vállalni az új szabályok szerint és teljesen liberalizálták az abortuszt. Mi lett ennek a vége? A nyolcvanas évekre a népességnövekedés a harmadára esett és a nők egyharmada pártában maradt. Ráadásul az ázsiai országokban még erősebben érvényesül a nálunk csak "suba subával guba gubával" jelzett elv, azaz a férfiak nem házasodnak velük egy szinten vagy magasabb végzettségi szinten lévő nőkkel, miközben a nők ragaszkodnak ahhoz, hogy náluk tanultabb uruk legyen, ha ez nem jön össze, akkor inkább maradnak szinglik. A fiatal diplomások körében a hajadonok aránya elérte a 40%-ot.

Mi is történt valójában? A fejlődés motorját jelentő iskolázott rétegek reprodukciója 1%-ra esett, miközben az iskolázatlan rétegeké ennek 3x-ra nőtt. Ezt expressis verbis kimondták, hogy ez így nem mehet tovább. Első körben felszólították a diplomás nőket, hogy szüljenek több gyereket. Hát erre természetesen nem kezdtek el szülni a nők...

Aztán született egy állami (!) pénzből finanszírozott program (Cupido-hadművelet), amelynek lényege az volt, hogy tengeri hajóutakat, légyottokat szerveztek a diplomásoknak. A másik intézkedés az volt, hogy megemelték azoknak a bérét, akik kettőnél több gyermeket vállaltak automatikusan, minden egyéb közigazgatási herce-hurca nélkül. Minden 30 év alatti iskolázatlan nő viszont, ha hajlandó volt sterilizáltatni magát, az állam 4500 dollárt fizetett ki neki "vigaszdíjként".

 A természetes születési rátába való külső "belenyúlkálás" végzetes következményekkel jár, hosszú évtizedek kellenek a harmónia visszaállásához. 2010-ben a legalacsonyabb termékenységi rátát mérték Szingapúrban. A világ legmodernebbnek számító állama a bevándorlókra szorul...

1 komment

Címkék: családtervezés Szingapúr


2012.10.20. 10:52 huangati

Amikor a tömeggyilkos diktátor verseket ír...

Mao: ez a név egyet jelent a fejlett nyugaton sok-sok millió ember halálával (20 és 70 millió közé teszik a történészek a Mao elnök tevékenysége eredményeképpen meghaltak számát) és azzal, hogy egy véres kezű diktátorként tatjuk számon valahol Hitler és Sztálin között.

Most abba nem mennék bele, hogy a kínaiak ez igencsak másképp gondolják, viszont meglepő és érdekes dolog az, hogy Mao irodalmilag is értékes verseket írt (meglepő és mulatságos?). A Kína egykori vezetője 1893-ban született, életének első 18 évét még a császárságban töltötte el, klasszikus kínai nevelést kapott, ami egyet jelentett az archaikus kínai filozófiai-, szépirodalmi művek maradéktalan elsajátításával. Bár arra számítanánk, hogyha egy XX. század második felében élő ember verset ír, azon felfedezhető némi modernitás, Mao a klasszikus kínai költészet hagyományait követte.

youngmao.JPG

A legfurcsább azonban mégiscsak az, hogy nem használja a kommunista dicsőítő versektől megszokott banális stílust, nem alkalmaz közhelyeket és nem dicsőíti a szovjet típusú rendszert. A verseit a kínai irodalomtörténészek nem sorolják a "futottak még" kategóriába, sőt...Természetesen Mao sem tud elvonatkoztatni a valóságtól és a történelmi realitástól, de ezt nem viszi túlzásba. Szépen megférnek ezek a gondolatok a természeti valóságban. Ugyanakkor írt olyan verseket, amelyekben nyoma sincs a forradalmi realitásnak.

Sokat elmond Mao verseinek értékéről, hogy annak idején a Magvető kiadó gondozásában megjelent verseket többek között Weöres Sándor, Károlyi Amy vagy Hegedűs Géza fordította.

A két legismertebb verse a Hosszú Menetelés és a Hó című vers.

A Hosszú Menetelés
Weöres Sándor fordítása

A Vörös Had nem retteg vonulni napról napra,
nem akadály előtte száz folyam, ezer szikla,
s mint fodrozó hullámok, az Öt Hegy minden orma:
Vu-mang hatalmas bérce szinte sárrá taposva.
Folyó arany homokja a szirteket csapdossa,
függőhíd jeges láncát a Ta-tu habja mossa,
Min-hegység haván átkel a hadsereg hatalma,
nincs akadály előtte, megy boldogan kacagva.


Weöres Sándor fordítása

I

Északon a messzeséget
ezer mérföld jég takarja,
ezer mérföld hó borítja.
A Nagy Falon innen és túl
csak a pusztaság maradt meg,
a nagy folyam hullámai
véges-végig megdermedtek.
a hegylánc ezüst kígyóként táncol,
viasz-elefántként hömpölyög a fennsík:
versenyre kelnek a magas éggel.
Amikor az ég kitisztul:
mint piros ruha, mint fehér kendő,
minden szemet széppel-töltő.

II

Folyók, hegyek, szépségesek,
hány hős nem bírt le titeket!
A Csin és a Han császárok
nem voltak elég erősek,
és az istenek kegyeltje,
a nyilazó Dzsingisz khán is
csak a solymászáshoz értett.
Eltűntek a múltba.
Ha kivántok nagyot látni,
nézzetek a mi korunkra.

Li Su-ji-hoz
Weöres Sándor fordítása

Jang társam elvesztettem, Liu társad elvesztetted,
Jang és Liu könnyű szellő-szárnnyal
a kilencedik égbe lengnek,
megkérdeztem Vu Kangot: mit ád a vendégeknek?
s felelt: fahéjvirágbort áldoz a kedveseknek.

A magányos holdtündér széles selyemköntösben
hősök előtt hódoló táncot
lejt a tizezer mérföldes mennyben;
hí száll: az ember-népért megvívtak a tigrissel,
ekkor a tündérszemből záporos zivatar kel.

 

5 komment

Címkék: irodalom Mao


2012.10.03. 15:22 huangati

Az elképesztő kínai fejlődés árnyoldalai

Az index hozta le ezeket az elképesztő fotókat, egy regényt lehetne belőlük írni, de inkább beszéljenek a képek:

http://index.hu/nagykep/2012/10/03/kina_63_a_rablogazdalkodo_nagyhatalom/

Szólj hozzá!


2012.09.28. 21:45 huangati

Vége a kommunizmusnak Kínában

Kevesen tudják, hogy Kínában nincs kommunizmus. Sőt szocializmus sincs. Szoktam mondani, hogy Kínánál kapitalistább ország kevés van a Földön.

A Kínai Kommunista Párt a 18. kongresszusára készül. Ebben nincs semmi különös. A különösség az, ami mögötte van. A jelenlegi vezetők ui. a háttértárgyalásokon döntik el, hogy ki lesz az új vezetője a világ lassan első számú gazdasági hatalmának.

Ebben az egészben az a még különösebb, hogy ez lesz az első olyan vezetés (9 tagú Állandó Bizottság), amelynek tagjai között lesznek olyanok, akik nem szovjet egyetemeken szerezték diplomájukat és nem Mao elvtárs szárnyaiból nőttek ki, amolyan génhibás oldalhajtásként. Az új elnök személye is annyiban érdekes lesz, hogy ő lesz az első, akit már nem Deng Xiaoping jelölt ki, ui. ennyire még ő sem látott előre. Az új ÁB tagjainak egy részének már köze sincsen a nagy vörös démonhoz, nyugati egyetemeken diplomáztak, liberalizmust tanultak.

A párt ma már csak egy nagy vörös bojt a kínaiak szemében, semmi több. Tudják, hogy el kell viselniük, így hát elviselik. 2008-ban egy igen terjedelmes szociológiai felmérés során kiderült, hogy az emberek 2/3-a nem helyesli a többpártrendszert. A kínai fél a káosztól, nagyon elevenen élnek még a Mao korszak végének véres emlékei. Az új vezetés sem fogja elengedni a gyeplőt. Sőt: nagyon valószínű, hogy a "friss vér" még inkább meglódítja a kínai sárkány szekerét, hogy ebből mi lesz...

60 komment


2012.09.08. 21:11 huangati

Rabszolgamunka a kínai gyárakban

Egy korábbi posztban volt már szó erről a jelenségről. Nincs új a Nap alatt. A tőkés profitot akar bármi áron. Jelenleg ezt Kínában megteheti. A kínai jól jár, mert 2x annyit is kereshet, mint a saját falujában. Ezért a kínai odamegy, a családjának is jobb lesz így. Éhbérért dolgozik a mi fogalmaink szerint? Igen. Kihasználják? Igen. "Kizsákmányolják"? Igen. Embertelen? Igen. Mégis egy fél európányi ember dolgozik ilyen körülmények között. Az ázsiai és európai cégek ezt kihasználják maximálisan:

Legújabban a Samsung került a vádlottak padjára:

A dél-koreai elektronikai óriáscég a végletekig dolgoztatja munkásait, akik gyakran a megengedett túlóra ötszörösét, vagyis 36 helyett közel kétszáz óra pluszmunkát is teljesítenek egy hónapban, nem engedélyezi számukra, hogy munka közben leüljenek és alapvető jogaiktól fosztja meg őket - részletezi a CLW. A munkajogi szervezet a Samsung hat, beszállítóinak pedig két gyárában vizsgálódott, és kivétel nélkül mindegyikben visszaéléseket talált. A mobiltelefonokat, televíziókat és más háztartási eszközöket elő- és összeállító gyárakban dolgozóknak naponta gyakran 11-12 órát is állniuk kell, miközben éppen csak teljesíthető munkavégzési ütemet diktálnak nekik.

A jelentés szerint például a vállalat egyik tiencsini (Tianjin) beszállítójánál öt másodpercük van egy-egy mobiltelefon-tartó összeszerelésére. A munkások bérét olyan alacsonyan tartja a gyár, hogy azok kénytelenek túlórát vállalni, sokaknak emellett havonta mindössze egyetlen szabadnapjuk van. A gyárakban kiskorúakat is alkalmaznak, gyakran veszélyes körülmények között, őket is túlórára kényszerítve. A dolgozók nem ritkán szóbeli és fizikai bántalmazásnak vannak kitéve, és ha sérelem éri őket, nincs hová fordulniuk.

teljes cikk: http://index.hu/gazdasag/vilag/2012/09/05/rabszolgamunka_a_samsung_kinai_gyaraiban/

Szólj hozzá!


2012.07.27. 15:57 huangati

Államtitoksértés és Halál fia vagy!

Az állam "titkait" minden ország védelmezi. Nincs ez másképp Kínában sem. Ez idáig rendben van. A baj csak az, hogy túl sokszor húzzák elő a kalapból az államtitok sértés vádját...

Az, hogy Kínában politikai szempontból diktatúra van, azt leginkább az emberi jogok területén lehet érzékelni. Ennek különlegesen érzékeny pontja az, amikor a hatalomnak terhes személyeket egyszerűen megvádolnak államtitok sértéssel és az illetőt ezzel jó időre kivonják a forgalomból.

police1.jpg

Kínában szinte bármi államtitoknak minősülhet és ez nem vicc. Az Állambiztonságról és az Államtitkok védelméről szóló törvény részletesen felsorolja, hogy mi tartozik ide: Kína nemzeti-etnikai egysége, az állam vezetőinek biztonsága, gazdasági-technológiai érdekek...stb. Mindenki aki potenciálisan veszélyeztetheti a felsorolt tárgyakat az bűnöző. Az Állambiztonsági Hivatal bármit államtitoknak minősíthet, így elvileg bármi lehet államtitok...

...még a meteorógiai adatok is, és ez szintén nem vicc. Kínában ez is államtitok. 2008-ban, az olimpia idején egy brit cég épített meteorológiai állomást a 2008-as vitorlás versenyek színhelyének közelében, amely közel van Qingdao hadi kikötőjéhez. Ez pont elég indok volt arra, hogy ezek az adatok államtitkok legyenek.

A szigorúan titkos adatok nem megfelelő kezeléséért halállal lehet bűnhődni, ennyire nem súlyos esetekben 10-20 év körül van a büntetés, mint annak az ujgur fiatalembernek az esetében, aki PhD-jéhez gyűjtött anyagot könyvtárban, pechjére pont az etnikai kisebbségekről és ezek az adatok általa jelentek meg egy japán folyóiratban...

De nem csak kis emberek, hanem nagy emberek is bűnhődnek: az egyik óriás kínai cég első embere üzletelt egy francia céggel atomerőművek létesítésével kapcsolatban és véletlenül olyan adatokat szolgáltatott ki, amelyeket nem kellett volna, rács mögé juttatták.

Egyéb ártalmatlannak látszó esetekben is lesújt a hatalom ökle, mint annak a kínai újságírónak az esetében, aki megjósolta, hogy Jiang Zemin le fog mondani a hadsereg vezetéséről. Másfél évig tartották börtönben mindenféle eljárás nélkül, majd a bíróság még 3 évet "rásózott".

A kormányzat leginkább azok ellen alkalmazza ezt az eszközt, akiket el akar tüntetni az útból (pl. civiljogi aktivisták, ügyvédek), ugyanis az államtitok sértés esetében nem kell magyarázkodni. Mire a per elindul az ítélet már készen van, a peres eljárások legtöbbször teljesen zártak.

Ráadásul ezt a bűncselekményt "véletlenül" is el lehet követni, elég csak ha az ember egy olyan adatról fecseg, ami sérti a KNK fennálló rendjét. És ez meg bármi lehet...

Szólj hozzá!

Címkék: jog büntetés kommunizmus diktatúra büntetőeljárás


2012.07.15. 16:14 huangati

A debilek debileket szülnek avagy Kína az "Übermensch" útján?

Mielőtt belecsapnánk, egy kis fogalommagyarázat:: eugenika - az ember öröklődő testi és szellemi tulajdonságainak javítása érdekében végzett beavatkozásokat hirdeti, Francis Galton, Darwin unokatestvére találta ki, e gondolat igen termékeny talajra talált a XX. században...
Kínában egészen elképesztő rendelkezések vannak hatályban, ami ráadásul találkozik az emberek véleményének többségével.

A születésszabályozásról mindenki hallott. Egyszerűen 400 millió gyerek nem születik meg évente Kínában, ennek számos súlyos vetülete van (erről majd egy másik posztban.) Ezzel kapcsolatosan azonban létezik egy olyan előírás is, amely szerint mentálisan terhelt gyermek elvileg nem születhet Kínában.

"Az egészségesebb és intelligensebb gyermekek" születése érdekében dolgozták ki a kilencvenes években elfogadott törvényt, hogy "csökkenjen a súlyosan károsodott gyermekek száma és növekedjen a kínai nemzet minősége." Magyarán szólva arról van szó, hogy minden leendő házaspárnak kötelező orvosi vizsgálaton kell részt vennie és ha úgy találják, hogy a két szülő egybekeléséből mentálisan terhelt, sérült...stb. gyermek születne, akkor megtagadják a házasságkötést, magyarul az állam megtiltja, hogy házasságot kössenek. Nagy számú gyerekről beszélünk: évente fél millió mentálisan terhelt vagy egészségkárosodott gyermek születik Kínában.

A családtervezés állami biztosa így érvelt "„Tévedés lenne az emberi jogokkal ellentétesnek ítélni ezt tervezetet. Valójában ami embertelen és az emberi jogokkal ellentétes, az a súlyos betegségekkel érintett gyermekek világra hozatala, és ily módon egy mértéktelen teher rákényszerítése a családra és a társadalomra”. Li Peng akkori miniszterelnök nem kertelt, kimondta: "„A debilek debileket hoznak a világra”.


Az eugenika kínai atyja Sun Dong-Sheng prof. egyenesen a következőket írta: "„a szocialista modernizáció magába foglalja a genetikai betegségek és örökletes fogyatékosságok sürgős csökkentését, mert csak az egészségesebb gyermekek születésének elősegítésével növelhetjük népességünk genetikai minőségét. (…) Ha azt akarjuk, hogy minden család intelligens és egészséges gyermeket hozzon világra, akkor tanulmányoznunk kell az eugenikát, népszerűsíteni az e téren szerzett ismereteket, szolgálatunkba állítva annak elveit.”

Szólj hozzá!


2012.07.08. 14:24 huangati

Munkatáborok Kínában avagy "Arbeit macht frei"?

Amikor munkatáborról hallunk, mindenkinek a náci haláltáborok ill. a Gulag jut az eszébe. A munkatáborok Kínában a mai napig léteznek.

Az első táborokat Mao elnök idején kezdték el felépíteni az ötvenes évek elején az ellenforradalmárok megbüntetésére. Egyes becslések szerint több tízmillióan is megjárhatták ezeket a Mao-érában. Ezek nem "kivégző" táborok voltak, tehát nem a fizikai megsemmisítés volt a cél, csak "egy kis átnevelés", a mai napig ez a neve "Láodòng Gǎizào" - azaz munka általi átnevelés.

3.jpg

Az egészen megdöbbentő az, hogy a munkatáborok a mai napig léteznek, pedig sokan úgy gondolják, ilyenek már nincsenek. Persze az "elítéltek" nem követ hordanak vagy szenet bányásznak, hanem dobozolnak, evőpálcikát gyártanak, mérgező anyagokat csomagolnak vagy mezőgazdasági munkát végeznek. De itt több furcsaság is van:

Egyrészt a durva az, hogy bárkit munkatáborba lehet küldeni bármikor, mert bírósági ítélet nélkül intézik és erre jogszabály is van, tehát nem csak úgy "ukmukfuk". A rendőrség közigazgatási határozatban szabja ki a tábort általában 1-3 évre. A tábor maga nem "halálos", bár halálesetek előfordulnak, elsősorban a fizikai bántalmazásból eredően.

images2.jpg

Leginkább azok kerülhetnek ide, akik a hatalom számára kényelmetlenek, elsősorban a politikai ellenzék tagjai, emberi jogi aktivisták és a tiltott vallási mozgalmak tagjai (lsd. Falun Gong). A táborokban jelenleg fogvatartottak számát 200 ezertől a 2 millióig becsülik, egyes becslések szerint az elmúlt 50 évben több tízmillióan is megjárhatták a táborokat. Vannak olyanok, akik többször is visszakerülnek és vannak olyanok, akik a kiszabadulás után disszidálnak és elmondják mit tapasztaltak odabenn.

Ezekből a beszámolókból az rajzolódik ki, hogy az őrök a fizikai és lelki bántalmazás teljes skáláját felvonultatják: ütlegelés, alapvető szükségletek elvégzésének megakadályozása, a saját hit megtagadása és helyette mozgalmi dalok kötelező éneklése, nem elégséges ételadagok...stb.

1.jpg

Valószínűleg csak szépségtapasz az, hogy egy új jogszabály szerint tilos ütlegelni és fizikailag bántalmazni a fogvatartottakat, aki ilyet elkövet, az állásával játszik, volt már rá precedens, hogy ezért rendőrt elküldtek az állásából, de ez nem tömeges.

Az Amnesty Int. és kínai jogtudósok rendszeresen kérik a kormányzatot, hogy szüntessék be ezt az embertelen gyakorlatot, egyelőre nem sok sikerrel. Az azért hab a tortán, hogy érdekesen működik az a diktatúra, amely egyrészt ilyen táborokat tart fenn, másrészt nem küldi táborokba azokat, akik lépten-nyomon felszólítják a hatalmat arra, hogy szüntesse be az emberek vegzálását (vö. Kádár-rendszer).

Egy video csak angolul tudóknak arról, hogy mit is jelent ez az egész:

72 komment

Címkék: munkatábor átnevelés


2012.06.30. 21:30 huangati

Ujjat húzol Kínával? - Megszívod...

A Bloomberg az egyik legtekintélyesebb gazdasági hírmédium közölt egy leleplező riportot Kína következő elnökének viselt dolgairól, a vlász: blokkolják az elérését Kínában a Bloomberg Newsnak és testvérlapjának, a Business Weeknek. A kínai állami tűzfal által kiszűrt oldalak tartalmának terjesztése, a tiltás kijátszása bűncselekménynek számít az országban. A feketelistára jellemzően közösségi oldalak szoktak felkerülni, ahol kontrollálatlan a tartalom megosztása, és ezért a helyi politikai elit által nem kívánatosnak bélyegzett gondolatok terjedése is (nem véletlen, hogy az Észak-Afrikán végigsöprő 2011-es forradalmak Facebookon és Twitteren szerveződő tüntetésekből nőttek ki). Kínában ezért elérhetetlen például a Youtube, a Twitter, a Facebook, a Google+, vagy a Foursquare.

A Bloomberg-birodalom lapjainak betiltásának a hátterében azonban egészen más áll. A gazdasági lap hosszú és alapos oknyomozó írást közölt a kínai alelnök, a hírek szerint a kommunista párt következő generációváltásakor az ország első számú vezetői posztjára pályázó Xi Jinping, és családja gazdasági hátteréről, csodás vagyongyarapodásáról. A riport szerint az alelnök családja az utóbbi években több milliárd dolláros vagyont halmozott fel különféle cégekben szerzett részesedésekkel és ingatlanokkal. Az hogy egyetlen cikk miatt, néhány napon belül egy tekintélyes lapot feketelistára tettek Kínában, szakértők szerint azt mutatja, hogy az alelnöknek már most jelentős hatalom van a kezében, és a saját védelmében sok mindenre képes.

A tiltásnak politikai következményei is lehetnek, a Bloomberg tulajdonosa és névadója ugyanis Michael Bloomberg amerikai milliárdos, aki mellesleg befolyásos politikus is, és tíz éve New York polgármestere. Érdekesség, hogy a tiltással egy időben indult el egy másik befolyásos amerikai lap, a New York Times kínai kiadása. Az indulást a kínai kormánnyal folytatott hosszas alkudozás előzte meg, mégis rögtön az első napon feketelistára tették a lap csatornáit a kínai Twitternek is nevezett mikroblog-szolgáltatóknál.

forrás: http://index.hu/tech/2012/06/29/tiltolistara_kerult_a_bloomberg_kinaban/

Szólj hozzá!