HTML

Kínablog

A sárkány fészkében

Kína: kalandozások a Középső Országban. Történelem, kultúra, társadalom, jog, gazdaság, művészet. (A blogon fellelhető valamennyi írás a szerző tulajdonát képezi, annak bármilyen formában való felhasználása kizárólag a szerző előzetes engedélyével lehetséges.) huangati@freemail.hu

Címkék

abortusz (1) afrika (1) agyaghadsereg (1) asztrológia (1) átnevelés (1) auótipar (1) autó (1) autópáylaépítés (1) babonák (1) beszélgetések (3) bűn (2) büntetés (3) büntetése (1) büntetőeljárás (1) bürokrácia (2) család (2) családtervezés (1) császár (7) császárkor (5) császárság (4) dél kína (1) demokrácia (1) diktatúra (1) dinasztia (1) első (2) emberijog (1) építészet (2) erkölcs (2) és (1) esküvő (2) étel (1) étkezés (1) eunuch (2) európa (1) facebook (1) fal (1) feleség (1) férj (1) fesztivál (1) film (7) filozófia (2) földrajz (1) fotók (1) gazdagok (1) gazdaság (7) guanxu (1) gyerekek (1) gyermeknevelés (1) gyógyszer (1) halálbüntetés (4) házasság (2) hivatalnok (2) hold (1) huangdi (2) huangti (1) internet (1) írás (1) irodalom (1) japán (1) jiabao (1) jog (7) jókai (1) kapitalizmus (2) karácsony (1) kert (1) kína (2) kínai (1) kivégzés (1) költészet (1) kommunizmus (5) konfucianizmus (4) konfuciusz (2) konyha (1) környezetvédelem (1) korrupció (1) közigazgatás (1) közmondás (1) kubiláj (1) kultúra (7) kulturálisforradalom (1) kutyahúsevés (1) lingchi (1) lunyu (3) magyar (2) magyarok (1) mandarin (1) Mao (1) mao (3) marco (1) mitológia (1) modern (2) mondások (4) mongolok (1) morál (1) munkatábor (1) munkavállalók (1) művészet (3) nagy (1) Nanking (1) népesség (1) nevelés (1) oktatás (1) orvoslás (1) peking (2) pénz (1) polo (1) puyi (6) qin (3) qin dinasztia (1) rajzfilm (1) sárkány (1) shi (1) statisztikák (1) szabadságjogok (1) szülők (1) szülőtisztelet (2) találmányok (1) tang (1) tao (1) taoizmus (1) társadalom (6) tavasz (1) televízió (1) természet (1) tianjin (1) tigrisanya (1) tiltott (7) törtéenelem (1) történelem (5) tüntetés (1) újév (2) ünnep (2) utolsó (5) város (7) ven (1) wuxia (1) yang (1) yanni (1) yimou (1) yin (1) yuan dinasztia (1) zhang (1) Címkefelhő

Friss topikok

  • Ferenc Szabó00: Rohadjon meg az összes ilyen aberrált, primitív, barbár selejt szarláda. Nem kell mindent megzabál... (2020.07.16. 08:58) Kutyát enni jó...vagy mégsem?
  • Tíra Jándi: Az ozvegy nyugodtan ferjhez mehetett,ezt nem tiltottak,Kina nem India. Egy mandarin ovegyetol nem ... (2018.02.09. 22:39) A kínai tradícionális házasság és család
  • Link elek: Már nem Jack Ma a leggazdagabb, hanem Li Hejun. ~250%-ot emelkedett a cegenek az értéke 2014-ben ... (2015.02.10. 19:57) Kínai szupergazdagok
  • szepi64: hogyan írják helyesen? yin yang, vagy jin yang, vagy jin jang? (2015.01.20. 13:05) Yin-Yang és lefejezés
  • orvvadasz: A magyarok nem puhították a nyereg alatt a húst, viszont a kínaiak kutyát, macskát zabáltak fel. (2013.04.01. 20:24) Kik voltak a mandarinok?

Linkblog

2011.02.19. 14:33 huangati

Yin-Yang és lefejezés

A császárkori Kínában még a büntetéseket is szigorú rituálék szerint hajtották végre. Ez illeszkedett abba a kozmikus filozófiába, amely alapján az egész udvar működött. Mindennek megvolt a maga helye és ideje. Egy korábbi bejegyzésben volt már szó a császárok égi felhatalmazásáról (legitimációjáról). Ennek az elvnek az egyik oldalhajtása volt az az eszmerendszer, amely szigorúan szabályozta a büntetések kiszabását.

A korabeli Kínában létezett egy filozófiai irányzat, amely szerint a pozitív és negatív energiák egyensúlya teremti meg a harmóniát a világban. Ayin és a yang együttműködése biztosítja a mindenség egyensúlyát és összhangját, a yin mindig ott van a yangban és ez fordítva is igaz, a kettő együtt jelenti a dao-t, „az elemek meghatározott sorrendben teremtik egymást, kerekednek felül a másikon. Az évszakok változása is összhangban van az elemeknek ezzel a kölcsönösen egymást teremtő folyamatával. A yin-yang harmónia örök törvénye a természet változásaiban is megfigyelhető, amely az öt elem egymásba kapcsolódása teremt: „A fa uralja a tavaszt, belőle születik a nyarat uraló tűz, abból születik a közepet uraló föld, a föld teremti az őszt uraló fémet, a fémből születik a tél ura, a víz, a vízből aztán újra fa születik, amely tavasszal ismét túlsúlyba kerül.” A dinasztiák változása szintén az öt elem természetét követi.

A császári jogi kódexek normáit sajátságos „mágikus köntösbe” öltöztették az örök ellentétek megfelelőjeként: „az adakozás és közfegyelem szerencsés (ji), a büntetések és megtorlások pedig baljós (xiong) dolgoknak számítottak. A császár kötelessége az volt, hogy a szigorú és jutalmazó intézkedéseket a megfelelő arányban alkalmazza, nehogy a kedvező és baljós dolgok túlzott jelenléte veszélybe sodorja a kozmikus harmóniát. A yinyang iskola egyik fontos dokumentuma a „Havi rendelkezések" („shi ling”), amelyek pontosan megmondják az uralkodónak és alattvalóinak hónapról hónapra, hogy mikor mit kell tenniük, azért, hogy az ember és a természet harmóniában maradhasson. Ha az uralkodó nem a természet rendjével összhangban cselekszik, akkor a természet összezavarodik és „az országot állandó félelem hatja át. A Tang-kódexben (653) már részletes listát találunk azokról a hónapokról és napokról, amikor tilos a halálbüntetést végrehajtani.

A király által kreált szabályoknak összhangban kell állniuk a természet rendjével: „A tavasz és a nyár a jutalmazások ideje, az ősz és a tél a büntetéseké. Az élet fenntartásához a jutalmakkal kell kezdeni és a büntetésekkel kell folytatni.” Ha az uralkodó nem a természeti renddel összhangban cselekszik, akkor „zűrzavar és nyugtalanság” fog előállni. Azok az erők, amelyek a természetet irányítják egyensúlyban vannak, az uralkodónak csak ezt kell lemásolnia, a társadalmat irányító helyes törvények a természeti rend reflexiói. Ennek az elvnek a gyökerei már Han Fei munkásságában is tetten érhető, a jó uralkodó úgy kormányoz „ahogyan a Nap és a Hold ragyog, a négy évszak változik, vagy ahogyan szétszóródnak a felhők, és feltámad a szél. A természet törvényeinek betartása, mint a jó kormányzás és a társadalmi harmónia megteremtésének előfeltétele Xunzi-nél is megjelent, hiszen „a megfelelő idő betartása és a jó kormányzás egyidejűek (shi tong), a szerencsétlenségek és a jó kormányzás azonban nem lehetnek egyidejűek (shi yi). (…) Az elrendezett csillagok végzik a maguk körforgását, a nap és a hold felváltva ragyog, a négy évszak egymást váltogatja, a yin és yang gyakorlolja hatalmas befolyását, a szél és eső kiterjeszti a hatalmát mindenre…”.

A már említett Tang-kódex az első teljes egészében ránk maradt kínai jogszabálygyűjtemény, megalkotása tökéletes példázata kozmikus harmóniának megfelelő szimbólumok megalkotásának. A középkori Kínában 5 fajta büntetési nem létezett: botozás vékony rúddal (10, 20, 30, 40, 50 botütés), botozás vastagabb rúddal (60, 70, 80, 90, 100 botütés), kényszermunka (1, 1,5, 2, 2,5, 3 év), száműzés (2000 li, 2500 li, 3000 li), illetve a halálbüntetés (megfojtás, lefejezés).

A Tang-kódex büntetéseinek elrendezése és különösen a büntetések végrehajtásában alkalmazott elvek Dong Zhongshu által összefoglalt elveken alapulnak, amelynek lényege az emberi világ harmóniája a természettel, ezt a kozmikus rendet pedig szentségtörés megsérteni, mert ez szerencsétlenséget jelenthet. A yinyang kettőssége a halálbüntetés kapcsán említhető: a halál a yin, azaz a negatív energiák alá tartozik, a kettes szám yin szám, ezért a halálbüntetésnek két fajtáját állapítja meg a kódex: megfojtás és lefejezés. Mindennek okán a halálbüntetés végrehajtása csak azokban a hónapokban volt lehetséges, amikor a yin energiák emelkedőben voltak, azaz ősszel és télen. Más tabunapok is léteztek. (lsd alább.) Ha a hivatalnok megsértette a szent napokat, akkor egy év kényszermunka büntetéssel sújtották. A törvénykönyv magán viseli az 5 elem – fa, tűz, föld, fém és víz – szimbolikáját is. Az öt elem szimbolikájának felel meg a büntetések  5 típusa: kétfajta botozás (10–50 botütés, illetve 60–100 botütés), kényszermunka, száműzés, halálbüntetés. A természet harmóniája az emberi tevékenység során másképp is sérülhet, ha ártatlan embert vádolnak valamilyen cselekedettel és kiderül, hogy ez alaptalan volt, a vádlót olyan büntetéssel kellett sújtani, mint amit a vádlott kapott volna, ha elítélték volna. Ha mégis előfordult az az eset, hogy egy ártatlan embert ítéltek el, akkor a kormányzattól kapott kártalanítást. Érdekes módon a tévedés alapján kivégzett elítélt esetén nem járt kártalanítás, ennek az volt az oka, hogy a halálbüntetést a császárnak kellett jóváhagynia, a császárt pedig nem lehetett még a tévedésért sem felelősségre vonni.

A legsúlyosabb büntetési nem a halálbüntetés volt, amelynek két formáját alkalmazták, a megfojtást és a lefejezést. Az előbbit 144,  a törvényben szabályozott cselekedet esetén kellett kiszabni, az utóbbit pedig 89 cselekmény esetében. Habár a megfojtás jóval hosszabb szenvedést és fájdalmat okozott a halálraítéltnek, mégis a kínaiak inkább ezt a büntetési fajtát preferálták a lefejezés helyett, abból a hitből kiindulva, hogy testük a szüleiktől származó ajándék, és a legnagyobb tiszteletlenség az ősök felé úgy meghalni, hogy az ajándék ne „egészben” kerüljön vissza a sírba. A halálbüntetést általában nyilvánosan hajtották végre elrettentő szándékkal. A lefejezés esetében a helyi hatóságok a fejet becsomagolták és a fővárosba küldték, azért, hogy kétséget kizáróan bizonyítani lehessen a bűnösnek talált elkövető halálát.  A „havi rendelkezések” alapján a halálbüntetéseket csak a negatív energiákkal terhelt időszakban és az ún. tabunapok alá nem eső napokon lehetett végrehajtani és csak akkor ha a császár a büntetés végrehajtását jóváhagyta. Ennek két formája alakult ki: a főbenjáró bűncselekmények súlyosabbnak ítélt csoportjainál (szülőgyilkosság, lázadás…stb.) az ítéletet „azonnal” végrehajtották, más esetekben azonban a császár egyéb megfontolások alapján („véletlen”, kegyesség, szülők eltartásának kötelezettsége…stb.) megtilthatta a halálbüntetés alkalmazását. Ezekben az ügyekben évente egyszer döntött, általában a kínai kalendárium szerinti téli időszak előtt két héttel, az ügy eldöntéséig az elkövető börtönben maradt.

A végére hagytam a "slusszpoént": az Európában jóval elterjedtebb akasztás Kínában inkább az öngyilkosság egyik formája volt és nem a halálbüntetés egy fajtája. A királyi udvar tagjainak és a családtagoknak, valamint egyes főrangúaknak megengedhette a császár, ha főbenjáró bűnt követtek el, hogy saját kezükkel oltsák ki életüket, ez nagy kegynek számított. (Ennek a japán nyelven ismert formája a "harakiri", kínai nyelven "seppuku", magyarul: "önkibelezés"...ennek részleteit most nem ecsetelném...)

 

3 komment

Címkék: büntetés bűn yin yang tang császárkor


A bejegyzés trackback címe:

https://kinablog.blog.hu/api/trackback/id/tr72672682

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Anselmo 2011.06.28. 10:27:43

Dehogyis. A seppuku japánul van (nem is hangzik kínaiul), a japánok viszont nem ismerik a harakiri szót. Harakiri egy szereplő valami operában (Pillangókisasszon?), aki öngyilkosságot követ el.

huangati 2011.07.19. 18:09:15

Igen pontatlan a post, a seppuku japánul van, de ha felcseréled az írásjeleket, akkor bizony harakiri lesz belőle:)

szepi64 2015.01.20. 13:05:04

hogyan írják helyesen? yin yang, vagy jin yang, vagy jin jang?
süti beállítások módosítása