A kínai újév a Tavasz ünnepével kezdődik ("Chunjie"), amely általában a február elejéhez eső legközelebbi újhold napján kezdődik, ez lehet január is, évenként változik az időpont. Ez a világ "legnagyobb népvándorlása", ekkor szinte az összes kínai útrakel, hogy együtt ünnepeljen a család, 2011 elején 2,45 milliárd (!) utazáshoz kapcsolódó jegyet adtak el. Az ünnep célja az, ami a világon bárhol máshol a hasonló ünnepeknek, elbúcsúztatni az óévet és jószerencsét kívánni az újhoz.

Persze ez meghatározott rituálékkal jár. Itt Európában is szokás a tavasz alkalmával "tavaszi nagytakarítást" végezni, ám a kínaiak ezt is szertartásosan végzik, pl. a házban összegyűlt szemétre valót nem kifelé söprik az ajtón (mert ezzel a jó szerencsét is kisöpörnék), hanem a szoba belseje felé, ott összeszedik és lehetőség szerint a hátsó ajtón viszik ki a szemetet. Ilyenkor kerül sor a renováló munkálatokra is (ajtó-, ablakfestés, esetleg meszelés...stb.). Ezeket a megtisztító munkálatokat be kell fejezni az új év napja előtt egy nappal, ugyanis az újév napján söpörni egyet jelent a szerencse elűzésével.

Mit csinálnak a kínaiak ilyenkor? Hát általában beszélgetnek:) Meg kártyáznak, meg mahjongoznak, a rossz szellemek elűzésére pedig nagy tüzijátékba kezdenek, hogy így űzzék el őket.

(A tüzijáték kínai találmány, már 900 körülről vannak feljegyzéseink arról, hogy bambuszrudakba töltött lőporral igyekeztek elijeszteni a rossz szellemeket.) Meg ugye vannak más rituálék is, pl. a gyereket nem szabad bántani ezen a napon bármilyen rosszak legyenk is, sírni sem szabad, mert akkor az egész év "sírós" lesz, a négyes szám kimondása tilos (mert hangzása hasonló a halál szóhoz) és általában a negatív kifejezéseket kerülni kell.

A piros a szerencse színe Kínában, így az egész ország vörösbe öltözik (milyen szerencséjük van a kínai kommunistáknak:).

Az emberek, ha tehetik, vörös ruhát öltenek, ilyen színű zászlókat tűznek ki, ilyen tónusú képeket aggatnak fel és persze megszámlálhatatlan vörös lampion kerül a házakba és eléjük. A falakon, az utcákon elszaporodnak a vörös falragaszok is.

Az újév napján az evést sem lehet megúszni rituálék nélkül, ennek fontos kelléke a nyolcszögletű tálca, amelyre csak szerencsét hozó falatok kerülhetnek, így pl.: tengeri moszat (meggazdagodás jelképe), lótuszmag (gyermekáldás), rizslisztből készült sütemény ("gao") (társadalmi hierarchiában való feljutás jelképe)...stb.

A kutyákkal való bánásmód nem mindig tünteti fel pozitívan Kínát az európaiak szemében, azonban az újév második napja kitüntetett nap: a kutyákkal ekkor kötelező jól bánni, mert ezen a napon teremtette őket a "mindenható", ezért ez a nap minden kutya szülinapja. Az ötödik napon az emberek otthon maradnak, ilyenkor nem szerencsés másokhoz látogatóba menni, mert ez mindenki számára vagyonvesztéssel járhat. A hatodik naptól kezdve lehet aztán "partizni" és jól meglátogatni mindenkit:)

A 15. nap a Tavasz Fesztivál egyik legkitüntetettebb napja: ez a lampion ünnep kezdete. Általában naplemente után kezdődik az ünneplés, a településekek meggyújtják a kiaggatott lampionokat és az emberek a kezükben tartott bambuszra ültetett lampionokat hordoznak. Az ünnep egyik legfontosabb része az oroszlántánc. Az oroszlánok egy-egy történetet mesélnek el táncukkal nagy dob, gong és cintányér "zene" mellett, a fő cél itt is az ártó szellemek elriasztása. Persze az oroszlánok szerencsét is hoznak, a kínai mitológiában az oroszlán hagyományosan "szerencse állatnak" tekinthető.

Egy hagyományos oroszlán tánc Xian városából megtekinthető alább: