Talán egyetlenegy országban sem tették állami "hitvallássá" csillagjóslást, a Föld és Ég jeleiből való olvasást sehol sem vették annyira komolyan, mint Kínában. Már a legkorábbi írásos emlékektől (i.e. II-III. évezred) vannak bizonyítékaink arra nézve, hogy a királyok figyeltek a csillagászaik véleményére, a Zhou-kortól kezdve ez lett az udvari égkémlelők legfontosabb feladata.

Tudjuk jól, hogy Kínában minden fordítva van.:) (Ami nekünk a "fejlődés" szinonímája a nyugat", Kínában ez az elmaradott térségeket jelenti, ott a "kelet" jelenti a fejlődést, szemben a mi "kelet" asszociációnkkal.) Szóval a kínaiak nem a Nap szerint számolnak, hanem ők Hold-zodiákusban gondolkodnak. Kína egyetlen saját vallása, a taoizmus fejlesztette tökélyre azt a rendszert, amelyben az Ég kozmosza egyben a test mikrokozmoszát is jelentette, a csillagok állása a testre és lélekre vagy kedvező vagy kedvezőtlen hatást gyakorolt. Ez vezetett a szerencsés és szerencsétlen napok kidolgozásához is. (Egy korábbi bejegyzésben már tettünk róla említést, hogy még a kivégzéseket is ezekhez a napokhoz igazították.)

Nézzünk néhány példát: amikor az Ég és Föld holtponton áll, az ekkor fogant gyermek nyomorék, süketnéma vagy vak lesz. Ha a szerelmi beteljesülés mennydörgés. villámlás vagy vihar idejében történik, akkor a gyerek szellemileg nem lesz épelméjű. Ha nap- vagy holdfogyatkozás idején fogan, akkor vagy vízbe fullad vagy tűz áldozata lesz...stb. A ránk maradt írások részletesen elemzik azt, hogy mit mikor szabad csinálni, hogy az megfeleljen az égi rendelésnek.

A JiKing, a Változások Könyve nemcsak a konfuciánusok számára volt "szent kánon", de a taoista jósok is előszeretettel használták. Egyetlenegy fontosabb társadalmi esemény sem történhetett a jósok megkérdezése nélkül. Az "égi jóslást" a földjóslással egészítették ki, amely kis hazánkban is eredeti nevén, feng-shui ("szelek és vizek") néven ismert. (erről majd egyszer később...)

A taoista jósok és praktikáik nem egyszer tragédiákat okoztak. A Tang-dinasztia császárai közül jó néhány a "csodatévő" pirulák következtében halálozott el. Xianzong császár 824-ben, 30 évesen hunyt el. Fia Muzong 4 évvel később követte apját, majd az ő fia Jingzong 826-ban 18 évesen szenderült jobblétre. A Tang-császárok, csakúgy, mint a legendás első császár, igyekeztek életüket kitolni a végtelenbe és ez sokszor a végzetüket okozta.

A taoizmus azonban nemcsak felsőbb körökben vált népszerűvé, hanem az "egyszerű" nép vallása is lett. Ez az egyik legfőbb oka annak, hogy a kínai ember a mai napig "babonás" és nagy jelentőséget tulajdonít olyan dolgoknak, amelyen a materiális eszméken nevelkedett nyugati ember csak nevet vagy nem:) Lássunk néhány példát:

Az esküvőn viselt ruháknak pirosnak, sárgának és/vagy fehérnek kell lenniük
A fekete, szürke vagy kék ruha viselete szerencsétlenséget hoz.

A legszerencsésebb szám a 8-as, mivel a szám szó szerinti jelentése is „siker” .
A legszerencsétlenebb szám a 4-es, mivel a szó jelentése „halál” is egyben. (Ezt a számot sokszor teljesen mellőzik a kínaiak – se emeletként nem létezik, se házszámként, a telefonszámokból, rendszámtáblákból is törlik, ha lehet.)

Nem szabad házasságba lépni azzal, aki nálunk 3 vagy 6 évvel fiatalabb-öregebb. Egy elhalálozott gyerekei és unokái nem vághatják le a hajukat 49 napig. A legromantikusabb szám a 7 -  a kínai valentin nap 7.7- re esik.