Az agyaghadseregről szerintem mindenki hallott. Még azt is tudja a többség, hogy Kínában van. De itt aztán megáll a tudomány. Ki? Miért? Hogyan? Minek hozta létre? Nézzünk az események mögé...

Ying Cheng 260-ban született Qin államban. Akkoriban Kína még több fejedelemségből állt, amelyek szinte állandóan háborúztak egymással a hegemónia megszerzéséért. (Ezért hívták ezt a korszakot a Hadakozó Fejedelemségek korszakának (i.e.403-221). Qin államban aztán "ráéreztek" arra, hogy kell egy államot hatékonyan megszervezni, sikeres alkalmazták a legista tanokat (lsd. egy korábbi blogbejegyzést), így több szerencsés tényező együttállásának hatására és saját tudatosságuknak eredményeként Qin "felzabálta" a környező államokat, így i.e. 221-ben Ying Cheng egyesítette Kínát, ő lett az államalapító (mint nálunk Szt. István) és erről az államegyesítő fejedelemségről kapta a nevét Kína, szinte minden nyelvben. (Az más kérdés, hogy magukat a kínaiak azért Zhongguo-nak, azaz "Középső Országnak" nevezik). Az államegyesítő fejedelem felvette a "huang-di" azaz "császár" méltóságot, így a neve ezentúl "Qin Shi Huangdi", azaz "Kína első császára" lett. (A magyar olvasóközönség Lőrincz L. László: Huang-ti átka c. művéből ismerheti a nevet.)

Nem tudunk most kitérni az első császár számtalan intézkedésére, amellyel "fenekestül" felforgatta a kínai társadalmat, a legfontosabb változás talán az volt, amely miatt végérvényesen meggyűlölték, hogy a hűbéri rendszer helyett objektív szempontok alapján juttattak rangokat és hivatalokat, a privilégiumokat eltörölték. Ez érthető módon nem tetszett a "felső 10000" tagjainak. Ying Cheng végérvényesen le akart számolni a múlttal, ezért elrendelte, hogy minden írást semmisítsenek meg, égessék el, kivéve a földművelésről, jóslásról ill. az orvostudománnyal kapcsolatos műveket. Állítólag a konfuciánus tudósokat élve eltemettette (bár ez lehet, hogy csak az utókor igyekezete arra, hogy befeketítsék a gyűlölt uralkodót). A császár hatalmas építkezésekbe kezdett (ő építette fel a Nagy Fal "ősét") és már életében el kezdték építeni mauzóleumát is...

1974-ben Xian városától 64 kilométerre a helyiek kutat ástak. És egyre több agyagfej bukkant elő a földből. Aztán elkezdődtek a feltárások, 4 termet tártak föl, amelyekben kb. 8000 terrakotta katonát találtak harci szekerekkel, lovakkal és fegyverekkel. Az érdekesség az, hogy nincs két egyforma alak, mindegyiket egyedileg készítették el. A figurák eredetileg színesek voltak, de ezek sajnos az idők folyamán lekoptak, bár német segítséggel igyekeznek a kínaiak korhű módon restaurálni a színeket. Az agyaghadsereg a császár örök álmát vigyázza, legalábbis ez volt a cél. Sima Qian krónikája szerint (ő volt a kínai "Hérodotosz"), mintegy 700.000 ember építette a császár végső nyughelyét, amely nem messze innen található. A piramis alakú építmény kb. 400x400m-es területen helyezkedik el.

A kínaiak érdekes módját választották a sír megőrzésének: nem tárják fel:) A rossz nyelvek szerint félnek a rettegett császártól....

Sima Qian leírása szerint ezen a hatalmas területen lemodellezték az akkor ismert kínai világot: a piramison belül ott van a két éltető folyó, a Jangce és a Sárga-folyó, az égbolton a Nap, a Hold és a csillagok, a tenger. Most következik a legdöbbenetesebb dolog: ezeket a folyókat és a tengert elképesztő mennyiségű higanyból (!) reprodukálták, amelyeket mindenféle trükkös szerkezetekkel állandó mozgásban tartanak, tehát a folyók folynak a tenger felé...A piramison belül hegyek, völgyek váltakoznak, megtaláljuk benne a császár palotáit és lakhelyeit, valamint az élővilág jellegzetes képviselőit is.

Sokáig legendának hitték ezt a leírást. A modern technika azonban lehetővé tette, hogy belelássanak a "hegybe", és kiderült, hogy hatalmas üregek vannak belül és ráadásul a higany koncentrációja is a sokszorosa az átlagosnak. A császár háborítatlanul nyugszik Kína kicsinyített másának közepén, higanyfolyóktól övezve a csillagok alatt...

Szép mondat volt:) A császár halála ennél jóval prózaibb volt. Egyik vidéki körútján, gyaloghintójában találták meg holtan hű emberei. Halálát valószínűleg azok a pirulák okozták, amelyek elvileg a hosszú életét voltak hivatva biztosítani. Hogy ez ne derüljön ki azonnal, eltitkolták a császár halálát, azonban hosszú volt az út a fővárosig és a császár teste oszlani kezdett. Ekkor egy rothadó hallal megrakott hintót rendeltek a császár gyaloghintója mögé, hogy elfedjék a bűzös szagokat. Aztán persze a császárt annak rendje és módja szerint eltemették, ágyasait élve zárták be a császár sírboltjába...

Halála után felkelések törtek ki (a nép nem nagyon szerette: a sokszorosára emelte az adókat és a katonák bárkit bármikor elhurcolhattak "egy kis" közmunkára) és az egy évtizedig tartó Qin-dinasztiának vége szakadt. Qin Shi Huangdi rövid uralkodása azonban végleg megváltoztatta a történelem menetét, i.e. 221-tól számítjuk a kínai császárság korát és kormányzati módszerei egészen a mai napig hatnak Kínában. I.e. 202-ben hosszú harcok után egy Liu Bang nevű közember döntötte meg a Qin-ház hatalmát és alapította meg a Han-dinasztiát.