Az első kínai császár személyét a legtöbben Magyarországon minden valószínűség szerint a "Hős" ("Hero", "Ying xiong") c. filmből és Lőrincz L. László népszerű krimijéből, a Huan-ti átkából ismerik. A későbbi "első császár",Ying Zheng 13 évesen lett Qin fejedelemség királya, i. e. 246-ban. I.e. 238-ban eltávolította az udvarból a hatalmát veszélyeztető csoportosulásokat, majd az elkövetkező 17 évben jól megszervezett hadseregével legyőzte a többi államot, egyesítette a fejedelemségeket, és i. e. 221-ben létrehozta a Qin-Birodalmat, egy új dinasztiát és először egyesítette Kínát. Az első császár felvette a Qin Első Császára címet ("Qin Shi Huangdi").

  A központosított kormányzat az ország 36 prefektúrájának élére kinevezett kormányzókon keresztül irányította a kisebb közigazgatási egységeket, a megyéket, amelyeket az elöljárók irányítottak. Mind a központi, mind a helyi szervek tisztségviselőit a császár nevezte ki, de bármikor el is bocsáthatta őket. A császár egységesítette az írásrendszert, a pénzt, a súlyokat és a különböző mértékeket. A köznép birtokában lévő fegyvereket elkoboztatta, ezek birtoklását törvény tiltotta. Hatalmas építkezésekbe kezdett, utakat, csatornákat épített, a régi fejedelemségek határain álló falakat leromboltatta, ugyanakkor a birodalom északi határán falat emelt. A régi idők szellemének végleges eltüntetése végett a korábbi korok filozófiai és irodalmi műveit elégettette, megfosztva ezzel az utókort a felbecsülhetetlen értékű kultúrtörténeti kincsektől. A hatalmát veszélyeztető konfuciánus írástudókat – állítólag – élve temettette el.

 A korabeli Kínában alapvetően 5 féle büntetési nemet különböztettek meg: halálbüntetés, kasztráció, láblevágás, orrlevágás, arc megbélyegzése fekete tetoválással. A legsúlyosabb büntetési nemnek 4 formáját említik: lefejezés a piacon, kettévágás derékban, vízbe ölés, élve eltemetés. A ránk maradt szövegek ezeken kívül további halálnemeket is említenek, így például széttépetés kocsikkal, darabokra vágás, bordák kitépése, megfőzés üstben.

  A csonkító büntetések általában a kényszermunka-büntetéssel jártak együtt, önmagukban nem alkalmazták őket. Ide tartoztak: a szakáll leborotválása, a tetoválás, az orrlevágás, a bal lábfej levágása, kasztráció. A leggyakrabban említett büntetési nem a kényszermunka, amelyek kiszabásánál nem az időtartamot szabták meg, hanem a kényszermunka fokozatát. Az egyes fokozatokhoz meghatározott időtartam, munka és csonkítás tartozott. A kényszermunka-fokozatok az alábbiak voltak: „falépítő, gabonaőrlő, rőzsegyűjtő, a fehér rizs rostálói, közrabszolga (Han-kori források alapján ez a büntetés 3 évig tartó kényszermunkát jelentett), rablók elleni őr, vigyázó (ez volt a legenyhébb kényszermunka-büntetés, 1 évig tartott, a büntetés konkrét tartalma nem ismert.)

  A következő büntetési nem a botozás volt, amelyet bambuszhusánggal hajtottak végre általában kisebb súlyú kihágások megtorlásakor, illetve közmunkára való megjelenés elmulasztásakor.  A száműzés büntetésének lényegi tartalmáról ismereteink nincsenek. A Han-korban ezzel a büntetéssel általában az arisztokrácia tagjait sújtották; megjegyzendő, hogy az európai gyakorlattól eltérően a száműzés helye az ország határain belül maradt. A bírságot, mint önálló büntetést nemcsak a közemberekre, hanem hivatalnokokra is kiszabhatták. A bírság összegét pajzsban, páncélzatban és a páncél pikkelyeit összekötő fonálban adták meg.

  Qin rövidéletű birodalma megteremtette a rendet, felismerte azt, hogy a háztartások és a magánvagyon képezi a társadalmi és gazdasági rendszer alapját, jogi előírásai és adminisztratív rendszere több évszázaddal túlélték a birodalmat. A Qin állam által indított hadjáratok, a hatalmas építkezések, a rendkívül szigorú büntetések, a régi arisztokrácia félreállítása összességében azt eredményezte, hogy a társadalom szinte minden rétege szembekerült a császárral, akinek halála után felkelések törtek ki. A második császárság idején egy Liu Bang nevezetű közember vezetésével legyőzték a Qin hadsereget, i. e. 202-ben Liu Bang felvette a császári címet és megalapította a Han-dinasztiát. Kína egyik legismertebb nevezetessége az agyaghadsereg az első kínai császár síremlékét őrzi Xian mellett. (Akit részletesen érdekel a Qin-birodalom büntetéseinek rendszere, elolvashatja az erről szóló egyetlen magyar nyelvű könyvet: Salát Gergely: Büntetőjog az ókori Kínában.)