Egy korábbi bejegyzésben volt már szó a Tiltott Város "szolgálóiról", az utolsó császár visszaemlékezéseiből még érdekesebb részletek tudhatunk meg róluk.

 Az eunuchok száma a Ming-császárok idejében (XIV-XVII-sz.) érte el a tetőpontját, ekkor majd százezren voltak, 1922-ben még mindig 1337-en szolgáltak a palotában. Az eunuchok csináltak gyakorlatilag "mindent": felszolgáltak az étkezéseknél, ügyeltek a tűzhelyre, ők voltak a "postások", a palotába érkező vendégek kísérése is az ő feladatuk volt, a beadványokat intézték, a kincstári ügyeket igazgatták, a könyvtárat tartották karban, ők voltak a "tűzoltók", ők foglalkoztak a ruhákkal, a régiségekkel, odafigyeltek a fegyverekre, ők szerezték be az ételeket, italokat...és persze egész nap lesték a császár minden mozdulatát, erről kötelességük volt naplót vezetni. Ők voltak azok is, akik  harangveréssel jelezték az időt a császári palotában.

A császárkori Kínában mindenkinek megvolt a maga rangja, a hierarchia az eunuchok esetében is nagyon fontos volt. Három fokozatra különíthetőek el: voltak a főfelügyelők, a felügyelők és a közrendűek. Az első csoportba tartozók szolgáltak a császári család mellett, a többiek végezték az egyéb feladatokat. A három fő rangfokozat alatt egészen a kilencedik "sima" fokozatig lehetett "lecsúszni" (valamilyen vétek elkövetése miatt) vagy onnan felkerülni. A legnagyobb havi fizetés hivatalosan 8 ezüst tael volt (1 tael=kb. 40gr), 4kg rizs és 1300 rézpénz, a legalacsonyabb pedig 2 ezüst tael, 1kg rizs és 600 rézpénz volt. A legalantasabb munkának a takarítás számított.

Az eunuchoknak szinte minden "vegzálást" el kellett tűrniük. Az utolsó császár tanítójának feljegyzése szerint:" őfelsége gyakorta ütlegeli az eunuchokat, legutóbb a kisebb vétségekért 17 embert vert meg...". Puyi ezt írja visszaemlékezéseiben: "Valahányszor dühbe gurultam vagy rossz volt a hangulatom, szorultak az eunuchok...". Ezek az események még akkor történtek, amikor a császár még gyerek volt, maga is azt írja, hogy "gőgös" természetén nem tudtak változtatni. Gonosz tréfákat űzött, hogy kipróbálja az eunuchok végtelen alázatát:

"...gondoltam - egyszer kipróbálom, hogy az alázatos és meghunyászkodó eunuchok valóban szót fogadnak e az ég szent fiának. Kiválasztottam közülük egyet, s rámutattam valami földön fekvő piszokra. - Edd meg! - A földre hasalt és megette."

Az utolsó császár később is meglehetősen renitensen viselkedett, a palotából való kiköltözéséig számtalan módon tette próbára "császárhoz nem méltó viselkedésével" környezete türelmét, ezek jó része ma már megmosolyogtató...

folyt.köv.

PS.: Hogy mi lett az eunuchokkal? A császárnak a palotából való kiköltözése után természetesen "állás" nélkül maradtak, mindegyik megpróbált boldogulni, ahogy tudott...