A Tiltott Város Kína jelképe, 14 Ming-dinasztiabeli és 10 Qing császárnak adott otthont. 1407-ben kezdték el építeni és 14 év elmúltával fejezték be. Több százezer ember dolgozott a kizárólag fából készült épületegyüttesen. Közönséges halandó nem tehette be a lábát a palotaegyüttesbe. A legmagasabb palotánál magasabb épületet tilos volt Pekingben emelni, a „császár háza” volt a legnagyobb épület akkoriban. Ha valaki mégis megpróbált bejutni vagy akárcsak bekukucskálni a palotába, annak fejét vették. A Tiltott Városban elképesztő mennyiségű kincset tároltak, jelenleg 1.052.600 db tárgy van felleltározva a palotában, ez a Kínában található összes műkincs mintegy egy hatodát teszi ki, még úgy is, hogy a polgárháború idején, a Kuomintang vezetői vagy 600.000 db értékes műtárgyat Tajvanra „menekítettek.”

  A palota utolsó lakója Pu Yi, az utolsó császár volt, akinek regényes életét Bernardo Bertolucci filmesítette meg. 1911-ben a köztársaság kikiáltása után még a palotában maradhatott, de 1924-ben az egyik hadvezér seregével betört a palotába és gyakorlatilag kikergette onnan. 1925-ben a palotaegyüttest múzeumnak nyilvánították és 1987-ben az UNESCO felvette a világörökségi listára. A Tiltott Város méreteit jól jelzi, hogy ha valaki egy héten keresztül folyamatosan járná a területet éjjel-nappal, akkor tudna csak minden épületébe benézni. A 101,2 hektáros területen több, mint 9000 fából készült épület áll. A Tiltott várost övező falak 9,7m magasak, átlagosan 7,5m szélesek és egy 6m mély és 52m széles vizesárok veszi körül.

Az épületek ereszcsatornái fölött kerámiából készült állatfigurákat láthatunk, ebből ki lehet következtetni, hogy ki lakott egy adott épületben. Mivel a 9-es a legnagyobb egytagú szám, ezért ez lett a császárok száma, ha kilenc figurát látunk az épületen, akkor az császári rezidencia. Minél kevesebb kerámia szobrot látunk az épületek tetején, annál alacsonyabb rangú az illető, aki a palotában lakott. A palotákban összesen 9999db szobát találunk.

  Minden épületnek külön funkciója volt. A Legfőbb Harmónia, a Teljes Harmónia és a Harmónia Megőrzésének Csarnokában intézték az államügyeket, itt fogadta a császár a főtisztviselőket és a külföldi követeket is. Ezekben az épületekben iktatták be az új császárokat, itt ünnepelték meg a holdújévet és itt hirdették ki a császár parancsait is. A Legfőbb Harmónia Csarnoka a legnagyobb épület a Tiltott Városban, 37m magas. A harmadik épület mögött egy hatalmas kőfaragványt találunk, amely 200 tonna súlyú, 16,5 méter hosszú, 3m széles és 1,7m vastag, sárkányokat és felhőket ábrázol. Egy darab kőtömbből faragták ki. A harmadik épület mögött találjuk a császár lakhelyét, a mennyei Tisztaság palotáját, a hozzá tartozó kerttel. A XVIII. Sz. végén kb. 9000 ember élt a palotában a császári családon kívül a szolgák, enuchok, hivatalnokok, testőrök…stb.

  Aki be akarja járni virtuálisan a Tiltott Várost, eme szimuláció segítségével megteheti.

Az utóbbi egy évtizedben nagyot változott a kínai filmipar. Az ősi kínai történelmi eposzok megfilmesítése a legjövedelmezőbb üzletággá vált. Az ország vezetői maguk is ráébredtek micsoda erők rejtőznek a múlt bölcsességében és nem fukarkodnak pénzeszközökkel, ha valamilyen, a nemzet nagyságát és erejét megtestesítő ötletről van szó. Az elmúlt egy évtizedben egészen szerencsés módon értek össze a hollywoodi trendek és a kínai eposzok megfilmesítése. A rendkívül sokszínű kínai történelem és kultúra bemutatása nemcsak a feltörekvő nemzedékek nemzeti identitását erősíti, ugyanakkor eladható, fogyasztható terméket jelent a nyugat nézőközönsége számára. Hollywood az utóbbi időben nem fukarkodott az európai kultúra szerves részét képező történelmi filmekkel, ilyen volt a Gladiátor, a Trója, a Nagy Sándor, a 300 vagy a Mennyei Királyság.

  A kínai történelmi eposzok eleddig ismeretlenek voltak a nyugat számára, ma már azonban mindenki számára elérhetők ezen a rendkívül színes tablók. A kínai filmipar számára az áttörést a Tigris és Sárkány („Crouching Tiger Hidden Dragon” – „Wo hu cang long”) hozta meg (2000), amely ugyan még nem illeszkedik a történelmi filmek sorába több szempontból sem, ugyanakkor az áttörést ez a film hozta meg. Egyrészt koprodukció volt (Hong-Kong, Tajvan és az USA is beszállt), másrészt ez inkább egy „wuxia”, azaz harcművészeti, ahogy felén mondani szokták „kardozós” film volt. Harmadrészt a cselekmény kitalált és minden történelmi alapot nélkülöz. Annyira „bekajálták” a nyugati „vajkuozsenek” (kínaiul „idegen” vagy „külföldi”), hogy 4 Oscart is kapott és legjövedelmezőbb külföldi filmmé lépett elő. Ugyan egy amerikai vagy egy európai semmi különöset nem tudott felfedezni a szereplők beszédjén, a kínaiakat azonban zavarta, hogy mindegyik szereplő más „tájszólással” beszélte a hivatalos mandarint: Chow Yun-fat kantoni, Michelle Yeoh malájziai, Chang Chen tajvani, Zhang Ziyi pedig pekingi akcentussal beszél. A Tigris és Sárkányban már feltűntek azok a szereplők, akik meghatározói lesznek a későbbi kínai filmeknek, másrészt az alkotók között is felfedezhetünk ismerős neveket: Yuen Woo-ping, aki az akciójelenteket koreografálta nemcsak a kínai filmek ilyen jellegű jelenteit tervezi, de ő „csinálta” a Mátrix hasonló jeleneteit is. Tan Dun a zeneszerző elnyerte az Oscart és később más kínai filmek zenéjét is ő szerzte (Hős, Banquet). (Filmelőzetes itt.)

  Az „igazi” történelmi eposzok sorát a Hős („Hero”, - „Ying xiong”) nyitotta meg Zhang Yimou rendezésében, amely minden idők harmadik legsikeresebb iegen nyelvű filmje lett a maga 180 millió dolláros bevételével. (30 millió dollárból forgatták.) Ugyan ez is a wuxia sorába tartozik, de ez már teljes egészében kínai film, másrészt némi történelmi magva is van a történetnek, igaz nem sok: ez kb. annyiban merül ki, hogy az első császár életét a legendák szerint valóban bérgyilkosok akarták kioltani. A Hős látványvilága vizuális mestermunka, itt minden színnek, helyszínnek jelentősége van. A Hős lett a prototípusa a későbbi ilyen típusú filmeknek, ezeket a monumentális mozikat egy ember feltétlenül összeköti: a rendező Zhang Yimou, aki nem mellesleg a kínai olimpia megnyitójának rendezőjévé is avanzsált 2008-ban. (Film előzetes itt.)

  Zhang következő nagy dobása a Repülő Tőrök Klánja („House of Flying Daggers” – „Shi mian mai fu”) volt 2004-ben. A film a Tang-dinasztia hanyatlásának idején játszódik, amikor a kormány ellen lázadások törnek ki az országban, a legnagyobb ilyen szövetség a repülő tőrök klánja. (Hozzá kell, hogy tegyük, hogy egyes dinasztiák meggyengítésében az ún .titkos társaságok jelentős szerepet játszottak: lsd. Vörös szemöldökűek, sárga turbánosok vagy a taiping-felkelés.) Bár a film harci jelenetekkel tűzdelt, mégis inkább egy szerelmi történet. Az előbbi filmekkel ellentétben nincsenek benne „repkedő” harcosok, ami sokszor zavarja a „nyugati szemet”. A film olyan, mint egy hatalmas festmény, a Hősökből átvett megjelenítés, az erős színek a film mondanivalóját erősítik. (Filmelőzetes itt.)

  2006-ban újabb monumentális filmtablóban gyönyörködhettünk, ismét csak Zhang rendezéséban, az Aranykrizantémok átka („Curse of the Golden Flower”- „Man cheng jin dai huang jin jia”) mindezidáig az ilyen típusú kínai filmeknek a csúcsa, kétséges, hogy sikerül e ezt bárkinek is felülmúlnia. Barokkos pompa, a tiltott város arany díszítésekkel megtűzdelt szobái, a pompázatos kosztümök, a színek kavalkádja már-már a giccs határát súrolják. A történelmi dráma akár egy Shakespeare mű is lehetne. A romantika, a szenvedély, a féltékenység és a gyűlölet löki előre a cselekményt, amelynek végkifejlete a legkevésbé várt tragédiává fajul. A film látványvilága annyira „erős”, hogy a nézőt szinte „beledöngöli” a foteljába. Zhang ezzel a filmmel megkoronázta mindazt, amit e műfajban egyáltalán el lehet érni. (Filmelőzetes itt.)

  Inkább a wuxia filmek sorába illeszkedik a Chen Kaige által rendezett Az ígéret („The Promise”- „Wu ji”) (2005), (filmelőzetes itt). A Feng Xiaogang által rendezett „Banquet” („Ye yan”),  egy Shakespeare adaptáció kínai viszonyok közé átültetve  (filmelőzetes itt). Az utóbbi évek filmterméséből kiemelkedik a Vörös szikla („Red Cliff”- „Chi bi”), amely a Hollywoodban jól ismert John Woo műve. A film annyira sikeres volt Ázsiában, hogy még a korábbi csúcstartót, az Aranykrizantémok átkát is lelökte trónjáról. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott a témaválasztás: Cao Cao figurája az egyik legkedveltebb történelmi téma Kínában. A két részt felölelő eposz 4 órát kér a nézőtől. Minden idők legköltségesebb ázsiai filmje, a maga 80 millió dollárjával, ennek az összegnek nem kis részét a monumentális csatajelenetek emésztették föl. (filmelőzetes itt). Aki szereti az ilyen típusú filmeket, annak nem fog csalódást okozni a XIX. Század második felében játszódó Hadurak („Warlords”-„ Tau ming chong” (2007), amelyhez városnyi díszleteket építettek és több ezer statisztával forgatták le a csatajeleneteket. (filmelőzetes itt)

  A magyar nézők által legismertebb kínai színész, aki hong-kongi, de azért kínaiJ, Jackie Chan sem maradhatott ki a sorból, a Tiltott Királyság („Forbidden Kingdom”) (2008) egy wuxia, gyakorlatilag egy „mese-mese mátka”. A film „csak” annyiban érdekes, hogy Jackie Jet Livel együtt „elviszi” a hátán a filmet, különben nem sok szót lehetne rá pazarolni. Hasonló a helyzet a Little Big Soldier c. filmmel („Da Bing Xiao Yang”) (2010), amely egy „háborús vígjáték”. A legújabb „kardozós” movie John Woo „Reign of Assassins” c. munkája, amelyet tegnap mutattak be.

A chengyu olyan négy írásjegyes mondás, amely tömörítve kifejezi a kínaiak gondolkodásmódját. Mindegyik mögött egy régi történet húzódik, ebből idézünk egyet. Ezek a történetek bepillantást engednek a misztikus Kína erkölcsi alapigazságaiba, értékeibe és etikai rendszerébe.

Hua Tuo a Keleti-Han-dinasztia idején élt híres orvos volt. Egyszer Dou Xun és Li Yan hivatalnokoknak megfájdult a feje és be is lázasodtak. Felkeresték hát Hua Tuo-t, hogy vizsgálja ki őket. Hua Tuo miután megállapította betegségüket, Dou Xun részére hashajtót, Li Yan részére  pedig vízhajtót írt fel. A két ember különösnek találta ezt, s megkérdezte Hua Tuo-tól, hogy egyforma bajok kezelésére miért használ különböző gyógyszereket. Hua Tuo így felelt: „Dou Xun betegsége belső bajból ered, Li Yan-é pedig abból, hogy a testét kívülről hideg érte, amitől megfázott. Mivel a betegségek okai különbözőek, ezért a kezelésük módja sem lehet egyforma.” Erre mindketten hazamentek, majd a recept szerint bevették a gyógyszerüket, és másnap már meg is gyógyultak.

  Az első kínai császár személyét a legtöbben Magyarországon minden valószínűség szerint a "Hős" ("Hero", "Ying xiong") c. filmből és Lőrincz L. László népszerű krimijéből, a Huan-ti átkából ismerik. A későbbi "első császár",Ying Zheng 13 évesen lett Qin fejedelemség királya, i. e. 246-ban. I.e. 238-ban eltávolította az udvarból a hatalmát veszélyeztető csoportosulásokat, majd az elkövetkező 17 évben jól megszervezett hadseregével legyőzte a többi államot, egyesítette a fejedelemségeket, és i. e. 221-ben létrehozta a Qin-Birodalmat, egy új dinasztiát és először egyesítette Kínát. Az első császár felvette a Qin Első Császára címet ("Qin Shi Huangdi").

  A központosított kormányzat az ország 36 prefektúrájának élére kinevezett kormányzókon keresztül irányította a kisebb közigazgatási egységeket, a megyéket, amelyeket az elöljárók irányítottak. Mind a központi, mind a helyi szervek tisztségviselőit a császár nevezte ki, de bármikor el is bocsáthatta őket. A császár egységesítette az írásrendszert, a pénzt, a súlyokat és a különböző mértékeket. A köznép birtokában lévő fegyvereket elkoboztatta, ezek birtoklását törvény tiltotta. Hatalmas építkezésekbe kezdett, utakat, csatornákat épített, a régi fejedelemségek határain álló falakat leromboltatta, ugyanakkor a birodalom északi határán falat emelt. A régi idők szellemének végleges eltüntetése végett a korábbi korok filozófiai és irodalmi műveit elégettette, megfosztva ezzel az utókort a felbecsülhetetlen értékű kultúrtörténeti kincsektől. A hatalmát veszélyeztető konfuciánus írástudókat – állítólag – élve temettette el.

 A korabeli Kínában alapvetően 5 féle büntetési nemet különböztettek meg: halálbüntetés, kasztráció, láblevágás, orrlevágás, arc megbélyegzése fekete tetoválással. A legsúlyosabb büntetési nemnek 4 formáját említik: lefejezés a piacon, kettévágás derékban, vízbe ölés, élve eltemetés. A ránk maradt szövegek ezeken kívül további halálnemeket is említenek, így például széttépetés kocsikkal, darabokra vágás, bordák kitépése, megfőzés üstben.

  A csonkító büntetések általában a kényszermunka-büntetéssel jártak együtt, önmagukban nem alkalmazták őket. Ide tartoztak: a szakáll leborotválása, a tetoválás, az orrlevágás, a bal lábfej levágása, kasztráció. A leggyakrabban említett büntetési nem a kényszermunka, amelyek kiszabásánál nem az időtartamot szabták meg, hanem a kényszermunka fokozatát. Az egyes fokozatokhoz meghatározott időtartam, munka és csonkítás tartozott. A kényszermunka-fokozatok az alábbiak voltak: „falépítő, gabonaőrlő, rőzsegyűjtő, a fehér rizs rostálói, közrabszolga (Han-kori források alapján ez a büntetés 3 évig tartó kényszermunkát jelentett), rablók elleni őr, vigyázó (ez volt a legenyhébb kényszermunka-büntetés, 1 évig tartott, a büntetés konkrét tartalma nem ismert.)

  A következő büntetési nem a botozás volt, amelyet bambuszhusánggal hajtottak végre általában kisebb súlyú kihágások megtorlásakor, illetve közmunkára való megjelenés elmulasztásakor.  A száműzés büntetésének lényegi tartalmáról ismereteink nincsenek. A Han-korban ezzel a büntetéssel általában az arisztokrácia tagjait sújtották; megjegyzendő, hogy az európai gyakorlattól eltérően a száműzés helye az ország határain belül maradt. A bírságot, mint önálló büntetést nemcsak a közemberekre, hanem hivatalnokokra is kiszabhatták. A bírság összegét pajzsban, páncélzatban és a páncél pikkelyeit összekötő fonálban adták meg.

  Qin rövidéletű birodalma megteremtette a rendet, felismerte azt, hogy a háztartások és a magánvagyon képezi a társadalmi és gazdasági rendszer alapját, jogi előírásai és adminisztratív rendszere több évszázaddal túlélték a birodalmat. A Qin állam által indított hadjáratok, a hatalmas építkezések, a rendkívül szigorú büntetések, a régi arisztokrácia félreállítása összességében azt eredményezte, hogy a társadalom szinte minden rétege szembekerült a császárral, akinek halála után felkelések törtek ki. A második császárság idején egy Liu Bang nevezetű közember vezetésével legyőzték a Qin hadsereget, i. e. 202-ben Liu Bang felvette a császári címet és megalapította a Han-dinasztiát. Kína egyik legismertebb nevezetessége az agyaghadsereg az első kínai császár síremlékét őrzi Xian mellett. (Akit részletesen érdekel a Qin-birodalom büntetéseinek rendszere, elolvashatja az erről szóló egyetlen magyar nyelvű könyvet: Salát Gergely: Büntetőjog az ókori Kínában.)

Indítok egy sorozatot a kosztümös/történelmi kínai filmekről, mert "megérnek egy misét". Ha már említést tettem az előző posztban a Konfuciusz c. filmről, néhány gondolat az alkotásról. Kína új vezetői ráébredtek a múlt fontosságára, mi sem jelzi ezt jobban, minthogy államilag is támogatták a film elkészítését. Korábban a nagy filozófus maga volt az "ördög", ma már azonban a hagyományok tisztelete értéknek számít újfent a kommunista Kínában. Ennél jobban már nem is tisztelhetnék Konfuciusz munkásságát. Hozzá kell tegyük, hogy ez az első film, ami a filozófusról készült (Összehasonlításképpen: Arisztotelészről vagy Plátónról van?). (1940-ben készült már egy film Konfuciuszról, de az meg elveszett, aztán előkerült és restaurálták).  A kínaiak értenek a teatralitáshoz: a film bemutatóját a Kínai Népköztársaság 60., Konfuciusz 2560.  születésnapjára időzítették (egy kicsit elcsúsztak vele). A kínai ideológia megváltozását jelzi, hogy filmet minden idők legnagyobb kópiaszámával (2500) kezdték el vetíteni a mozik. Hivatalos adatok: költségvetés 150 millió jüan (4mrd forint), rendezte Mei Hu, a mestert Chow Yun-Fat alakítja, aki a Tigris és Sárkány és a Karib-tenger kalózai (3) c. filmből lehet ismerős a magyar mozinéző számára (már akik nem nézik az ázsiai filmeket).

Már a forgatás közben is heves támadások érték a rendező főszereplő választását, mondván, hogy Konfuciuszból dróton rángatott repkedő szerzetest csinálnak, illetve, hogy a film a hivatalos mandarin nyelvjárást használja, Chow meg kantoni. Mások a romantikát kritizálták, a mester egyik leszármazottja pert is indított, hogy vegyék ki a filmből ezeket a jeleneteket. (Konfuciusznak hivatalosnak 2 millió leszármazottja van.) A filmkészítők pechjére éppen az Avatarral kellett volna versenyeznie a filmek, azonban az amerikai produkciót levették a filmvászonról egy időre.

Néhány szó a filmről: aki kardozós/repkedős filmet vár csalódni fog. A kínai források elismerően szólnak a rendező teljesítményéről, élethűen mutatja be a filozófus életét. Az utóbbi évek kosztümös kínai filmjeiből megszokhattuk már a gyönyörűen fotografált jeleneteket, a kiváló jelmezeket és a szép filmzenéket. Ezen a téren is kiválóan teljesít a film. Konfuciusz 40-es éveitől kezdődik a film története és bemutatja a filozófus életének főbb állomásait. A film azzal nyit, hogy a király kinevezi Konfuciuszt Lu állam igazságügyminiszterévé, azért hogy teremtsen békét a fejedelemséget uraló három klán között. Aztán láthatjuk, hogy erő helyett milyen furfanggal és ravaszsággal próbálja meg elérni céljait a mester. Közben a belső villongások mellett más fejedelemségekkel való harcok is terhelik a "békés" Lu mindennapi életét. Konfuciusz aztán önkéntes száműzetésbe vonul, nem utolsósorban azért, mert a király már nem támogatja törekvéseit. Hosszú vándorlásba kezd tanítványaival, majd 13 év múltán tér vissza hazájába.

Nem mondom, hogy a film csak az ázsiai vagy kosztümös filmek rajongóinak való. A kínaiak már megtanulták az összes hollywoodi klisét "all-in-one": van benne egy kis dráma, egy kis kardozás, egy kis romantika, egy kis mondanivaló. A kritikák szerint a film első része mozgalmasabb, a második rész a filozófus vándorlása meg unalmasabb. Imho akit érdekel egy földrész kultúráját befolyásoló személyiség élete, az nem fog csalódni. Ezen a linken megnézhető/letölthető.

Konfuciusz nevét mindenki ismeri, de kevesen tudják ki volt ő. Kongzi (hagyományosan Kong Qiu), azaz Kong mester i. e. 551-től 479-ig élt, mai tudásunk szerint ő maga nem írt le egy sort sem, követői őrizték meg mondásait, amit a II. században állítottak össze 3 különböző szöveg alapján, ez a Lunyu ("Lunjü"), magyarul Beszélgetések és mondások. Konfuciusz Lu államban született, több egykori kínai fejedelemségben megforult élete során, több uralkodónak is adott tanácsokat, később iskolát alapított. Több hivatalt is vállalt, Lu állam igazságügyminisztere is volt egy ideig, amíg rendíthetetlensége okán össze nem különbözött a korabeli hatalmasságokkal, ezért önkéntes száműzetésbe vonult más fejedelemségekbe. 13 év múltán visszatért hazájába és ott is hunyt el. A konfucianizmus nem csak a kínai életforma, morál és etika alapja lett, hanem jelentősen befolyásolta a többi távol-keleti ország kultúráját is. A róla készült nagyszabású történelmi filmet az idén mutatták be - hozzánk ez sem jutott el -, a Konfuciusz életéről szóló filmről egy posztal feljebb lehet olvasni.

Idézetek a Beszélgetések és mondásokból:

Ce-kung megkérdezte mondván: "Van-e olyan egyetlen szó, amelyet az ember egész életében követhet?" A mester így felelt: "Hát nem ilyen szó a kölcsönösség (su)? Amit magadnak nem kívánsz, azt ne tedd az embereknek."

A mester mondotta: "Ha hibázol és nem javítod ki, akkor követed el igazán a hibát."

 A mester mondotta: "Csupán a legbölcsebb és a legostobább ember nem változik."

K'ung-ce mondotta: "Akivel a tudás vele születik, az a legmagasabb rendű ember. Aki a tudást tanulással szerzi meg, az másodiknak következik. Aki ostoba, de tanul, az harmadiknak következik. Aki pedig ostoba és nem is tanul, az bizony a legalacsonyabb rendű ember."

Ju mester(1) mondotta: "Ami az embereket illeti, nagyon kevesen vannak olyanok, akik szülőtisztelők (hiao) és testvérszeretők (ti) ugyan, de a feljebbvalókkal (sang) mégis ellenkezni szeretnének. Olyan ember pedig, aki a feljebbvalókkal ellenkezni nem szeret, de zavargásokat (luan) támasztani igen, egyáltalában nincsen. A nemes (kün-ce) gondosan ügyel a dolgok alapjára (pen). Ha az alap áll, akkor megéled az erény (tao). Márpedig a szülők tisztelete (hiao) és a testvériesség (ti) az emberség (zsen) alapja."

A mester mondotta: "A fiatal ember otthon tisztelje a szüleit (hiao), házon kívül tisztelje az idősebbeket (ti), legyen figyelmes és szavahihető, szeresse a sokaságot (csung), de bizalmas viszonyban legyen az emberségesekkel (zsen). Ha így cselekszik, és még marad ereje, akkor azt tudományokra és elméjének ékesítésére (hio wen) fordíthatja."

A mester mondotta: "Ha a népet rendeletekkel kormányozzák és büntetésekkel tartják féken, akkor ki fogja játszani (a büntetést), de a szégyent nem fogja ismerni. Ha az erénnyel (tö) kormányozzák és a szertartásokkal tartják féken, akkor ismerni fogja a szégyent és mindig egyenes lesz."

A mester mondotta: "Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes."

A mester mondotta: "Az emberek hibái mindig megfelelnek annak a körnek (tang), amelybe tartoznak. Ha megnézem valakinek a hibáit, abból megtudom, emberséges-e."

A mester mondotta: "Aki minden cselekedetével a hasznot hajhássza, arra sokan megharagszanak."

A mester mondotta: "Szegénynek lenni és nem elégedetlenkedni: nehéz. Gazdagnak lenni és nem dölyfösködni: könnyű."

A mester mondotta: "Aki sokat kíván önmagától, de keveset másoktól, az távoltartja magától az elégedetlenséget."

A mester mondotta: "Amit a nemes ember keres, az önmagában van; amit azonban a közönséges ember keres, másokban van."

A mester mondotta: "A nemes ember magabiztos, de nem veszekedik; társulni kész (k'ün), de nem pártoskodó (tang)."

A mester mondotta: "A néppel el lehet érni, hogy a helyes utat kövesse, de nem lehet elérni, hogy meg is értse azt."

"Ha a szavak nem felelnek meg (a dolgoknak), akkor a tettek (v. szolgálatok) nem sikerülnek. Ha a tettek nem sikerülnek, akkor az illem és harmónia (li jo) nem virágzik. Ha az illem és harmónia nem virágzik, akkor a különböző tüntetések nem arányosak (a bűnökkel). Ha pedig a büntetések nem arányosak, akkor a nép azt sem tudja, hogyan mozgassa kezét és lábát. - Ezért a nemes ember olyan neveket ad (a dolgoknak), hogy azokat mindig mondani [helyesen használni] is lehessen, és kimondva őket, mindig (nekik megfelelően) cselekedni lehessen. A nemes ember beszédében semmi helytelennek nem szabad lennie."

A mester mondotta: "Ha (az uralkodó) maga helyesen [példamutatóan] viselkedik, akkor parancsolnia sem kell, megy minden a maga útján. Ha azonban ő maga nem példamutató, akkor hiába ad ki parancsokat, azokat nem követik."

A mester mondotta: " Ha száz esztendeig csupa erényes ember kormányozná a fejedelemséget, át tudná formálni még a leggonoszabb embereket is, és lemondhatnának a halálbüntetésről. Milyen igaz ez a mondás!"

(Tőkei Ferenc fordítása)

 

Gondolkodtam mivel lenne ildomos egy Kínáról szóló blogot elkezdeni, összegyűjtöttem egy pár érdekes adatot, ím:

Földrajz, népesség:

- A világ negyedik legnagyobb országa, területe 9,596,960 km2

- A világ legnépesebb országa, 1,313,973,713 fővel (2006)

- Éghajlata a szub arktikustól a trópusiig terjed.

- Kína területének 57%-án él a lakosság 6%-a, a maradék 43%-án él a népesség 94%-a.

- A kínai népesség 70%-a, kb. 860 millió ember falun él, csak 30% lakik a városokban.

- Kína 22 tartományra oszlik, ezek nagysága átlagban Lengyelország méretű.

Gazdaság:

- Jelenleg Kína a világ 2. legnagyobb gazdasága az USA mögött és Japán előtt.

- A kínai export több, mint 30%-a elektronikai termék.

- Az USA-nak 202 milliárd dolláros kereskedelmi deficitje van Kínával szemben.

- Az USA 7 trillió dolláros adóságot halmozott fel kínai bankok felé.

- Jelenleg Kína a világ legnagyobb exportőre Németország után.

- Kína rendelkezik a legnagyobb devizatartalékkal a világon: 2,45 milliárd dollár.

- Kínában évente 4000km autópályát építenek.

- Kína a világ legnagyobb energiafogyasztója, 2 252 millió tonna kőolajnak megfelelő energiát fogyasztott 2009-ben.

Kultúrtörténeti érdekességek:

- Magyarországot így hívják kínaiul: "Xiongyali" ("songjáli"), azaz "éles" vagy "hosszú fogú barbár".

 - Kínában elterjedt nézet, hogy a magyarok a hunok leszármazottai, a hunokat "xiongnu"-nak hívják. Az első ismert kínai dinasztiát, a Xia-házat hun eredetűnek tartják.

- A legismertebb magyar Kínában Petőfi Sándor, akinek teljes életművét 1998-ban jelentették meg, 2628 oldalon. Egyes versei az iskolákban kötelező tananyag.

- Kína a világ legrégebben fennálló civilizációja: 6000 éves.

- Kína nevét az első dinasztiáról - "Qin" - kapta (i.e. 221-206).

- A kínaiak magukat "Zhongguo" ("Csungkuo")-nak, azaz "Középső Országnak" nevezik.

- Pekinget ("Beijing" - jelentése: "Északi főváros) a mongolok alapították 1267-ben "Dadu" néven.

- A kínai nyelv kb. 20000 karaktert tartalmaz.

- A történelemben ismert első könyvégetést az első császár Qin Shi Huangdi ("Csin Si Huanti") rendelte el, a parancs szerint az összes konfuciánus könyvet el kellett égetni.

- Ő rendelte el az "agyaghadsereg" megalkotását is, amelyet Xiantól 35km-re fedeztek fel 1974-ben. A 6000 főből álló hadsereg tagjai között nem találunk két egyforma arcot. A figurák eredetileg színesek voltak, a színeket sajnos "megette" az idő.

- Ugyancsak ő volt az, aki folytatta az i.e. 7. században elkezdett fal építését az északi határokon, a Qin és a Han dinasztia idején kb.10.000 km fal épült. - A kínai Nagy Fal ma látható formáját a Ming-korban (1368-1644) nyerte el. Teljes hossza kb. 50.000km.

- A világ legnagyobb flottája 1405 júliusában hajózott ki Jiangsauból. Zheng He ("Cseng Ho") admirális flottájában 62 óriáshajó volt (hossz: 120-140m, szél.: 50m),ezek a hajók tízszer akkorák volak, mint Vasco da Gama zászlóshajója. Az első expedíció 317 hajóból állt és 28000 főt számlált.

- A "boxer"-lázadás (1898-1901) a nyugatiak által a felkelőkre ragasztott "shadow-boxing" ("árnyékbokszolás") kifejezeséből ered, a lázadók fegyverek nélkül, csak a testükkel harcoltak.

- A kései császárkorban szokás volt a nemesek között a kisujj körmét a rangnak megfelelő hosszúságúra meghagyni.

- A piros szín a boldogságot szimbolizálja Kínában, ez a "hivatalos színe" a különböző fesztiváloknak és az esküvőknek is. A fehér szín a gyász és a temetés színe.

- A sárkány - az európai felfogással ellentétben - egy pozitív, szerencsehozó figura a kínai mitológiában, csak úgy mint a tigris vagy a teknős.

- Konfuciusz neven "Kong-zi", azaz "Kong-mester", Európába a jezsuiták által elterjesztett latinosított formában ismerjük a nevét.

- "Az egy család egy gyerek" születésszabályozási politika miatt 32 millióval több férfi él Kínában, mint nő.

- A magyar nyelvben is meghonosodott tacepao szó, a kínai "dazibao"-t, azaz "nagy karakterű posztert" jelent, ahová a nép leírhatta véleményét és kiplakátolhatta a megfelelő helyekre. A közhiedelemmel ellentétben nem Mao találta ki ezt a formát, már a késő császárkortól kezdve ismert volt az intézmény.

- "Népirtásban" mint elszenvedők és mint "okozók" is valószínűleg az első helyen állnak: a japán hadsereg által lemészároltak számát 25-40 millió közé teszik. A Mao által "legyilkoltak" számát 30-40 millióra becsülik a történészek.

Mit adtak nekünk a kínaiak?

* A világ legrégebbi cserépedényeinek maradványait tárták fel Kína déli részén, Hunan-tartományban, Yuchanyan-barlangban ("Jücsanjen"), korukat 18 ezer évesre becsülik.

* A rizs étkezésre való használatának legelső nyomait i.e. 11900-ra teszik a régészek.

* A stockholmi Királyi Technológiai Intézet régészei szerint a kutyát 16.000 évvel ezelőtt háziasították először a Jangce folyótól délre.

* Az étkezésre használt villák a Qijia-korból (2400–1900 BC) származnak.

* A kínaiak által alkalmazott papír előállítási módszer (i.e. 2. sz.) a 8. században jutott el Arábián keresztül Európába.

* A nyomtatást már a 3. században, a Han-dinasztia idején alkalmazták.

* Az első puskapor recept 1044-ből származik Kínából.

* A mágneses iránytű első leírása 1088-ból származik.

* Az első mechanikus órát Su Song készítette el 1092-ben.

* A toalettpapírt az 1300-as évek végén kezdték el a császárok használni.

* A szeizmográfot Zhang Heng (asztronómus és tudós) találta fel 130-ban.

* Már az i.e. 4. században gázelegyet használta fűtésre.

* A kínai orvosok már az i.e. 2. században tudták, hogy a vérkeringés létezik.

* A teát, a legendás uralkodó Shennong "találta" fel, midőn egy tealevelet belefújt a szél a forró vízzel teli csészéjébe.

* A selyem legrégebbi maradványa i.e. 3630-ból származik.

* Az i.e. 3. századtól a kínaiak már kengyelt használtak.

* A fagylaltot 4000 évvel ezelőtt keverték össze először valahol Kínában, tej, rizs és hó összekeverésével.

* Az első papírpénzeket a 11. században gyártották Kínában, amelyekből először Marco Polo hozott Európába néhány darabot.

* A dominót 1112-ben mutatták be először a császári palotában.

* Tüzijátékot a Song-dinasztia idején (960-1279) mutattak be először a világon.

* Utoljára hagytam az akupunktúrát, amiről mindenki tudja, hogy micsoda:)